Egy település szerkezete évszázadokon keresztül alakul, változik. Így van ez Kéthely esetében is. Falunk belterületének egyik legnagyobb bővítésére száz esztendővel ezelőtt került sor.
A huszadik század elején földéhség és lakhatási szegénység jellemezte az országot, ezért 1920-ban a nemzetgyűlés elé került a földreform kérdése. Hosszas viták után fogadták el a falusi birtokviszonyokban sajnos nem sok javulást hozó, A földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikket, melynek nyomán földosztásra került sor. Ezzel párhuzamosan egy másik törvénycikk „a … házhelyek kijelöléséről és a kishaszonbérletek alakításáról szóló” 1920. évi XXIX. tc. is megszületett, melynek egyik célja az emberek lakhatási körülményeinek javítása volt. A tc. értelmében vitézségi éremmel kitüntettek, hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, mezőgazdasági földnélküli férfimunkások, 10 éve helyben lakó, keresettel rendelkező családfők adhatták be igényüket házhelyre. Hamarosan megjelent a tc. végrehajtási rendelete is, így már voltak olyan települések, ahol 1920 őszén elkezdődhetett a házhelyek parcellázása. Kéthelyen erre 1921-ben került sor. A jogosultak nem ingyen, hanem vételár ellenében jutottak mind a termőföldhöz, mind pedig a lakótelekhez.
Kéthely Hamvad (Hammad) nevű falurészének létrejötte tehát, az 1920. évi XXIX. törvénycikknek köszönhető. A Hamvad név bizonyára egy valahai tűz pusztítására vezethető vissza. Lehetséges, hogy ez az 1568-as tűz volt, amikor is a törökök felgyújtották az e területen lévő várat és környezetét, s azok elhamvadtak.
Az új házhelyek kiosztására az akkor Zárda utca (ma Magyari utca) végétől északra fekvő területet jelölték ki gróf Hunyady József felajánlása alapján. Érdekessége a kéthelyi házhelyosztásnak, hogy balatonújlaki jogosultak is benyújthatták igényüket. Balatonújlak is a Hunyady uradalomhoz tartozott. Némi ellenkezés után 15 újlaki családot is házhelyhez juttattak Kéthelyen.
A beépíthető telkek kiosztásával közel egy kilométer hosszú új falurész született. A házhelyosztás két szakaszban valósult meg, Az első szakaszban 600, a másodikban, amelyre 1923/24-ben került sor, 400 négyszögöl nagyságú telkeket mértek ki, amelynek során öt új utca jött létre. A főutca és négy párhuzamos mellékutca, melyek a Marcali-hát lankáira futnak fel. Az utcák nevéről 1932-ben döntött a képviselő-testület. A főutca, a Balaton utca, a mellékutcák Vár utca (Ny-i végén állt egykor a Fancsi-vár), Nagyatádi Szabó István utca (az 1920-as törvényeket jegyző mezőgazdasági miniszter neve után), ma ez a Május 1. u., Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc utca. A Kossuth és a Rákóczi utcát egy kis névtelen köz kapcsolja össze. A Vár és a Balaton utca ekkor még csak ún. félsorutca volt, azaz csak egyik oldalukon osztottak telkeket. A Balaton utca keleti, vadgesztenyefasorral kísért oldalát még kerítés zárta le, beépítésére csak 1945 után került sor. Az utca végén állt a Hunyady-család 1898-ban alapított téglagyára, melynek helyén ma műanyag-feldolgozó üzem működik. A Balaton és a Vár utca találkozásánál felépített, ma is álló házban a lakás mellett a Viant család vegyesboltot nyitott.
Az új utcákban egy évtized alatt kb. száz, zömmel tömésfalú, cseréppel fedett nyeregtetős, ún. háromosztatú, szoba – konyhás – kamrás ház épült fel előkertes beépítéssel. Az építési engedélyt a Marcali járás főszolgabírója adta ki. Részlet egy építési engedélyből: „megengedem, hogy … cserép tetős, tégla falazatu, 11 méter hosszú 5 méter széles, 1 szobát, 1 konyhát, 1 kamrát magába foglaló lakóházat kémény alkalmazása mellett építtethessen. ...az építendő lakóházat elegendő tágas, szellőztetésre alkalmas, könnyen felnyitható ablakokkal kell ellátni és az alapzat lerakásához a szomszédokat és a községi előljáróságot is meghívni.”
A házak falazóanyaga a kiadott engedélyben előírt tégla helyett azonban többnyire vályog volt, annak ellenére, hogy működött a faluban téglagyár.
A módosabb parasztcsaládok és az uradalomban dolgozó mesteremberek anyagi helyzete megengedte, hogy nagyobb házat építsenek, így nem nagy számban, de épült L alakú, azaz fordított ház is. Tetőfedésre, ahogy előírták, már nem a korábban alkalmazott tűzveszélyes zsúpot, hanem a biztonságosabb cserepet használták. A lakóterek helyiségeinek padozata egészen a hatvanas évekig általában döngölt föld volt.
A hamvadi utcák arculata, épületállománya az 1960-as évektől kezdett átalakulni és fokozatosan nyerte el a mai formáját.
Május 1. utcai fordított ház
Vár utcai háromosztatú ház
Vianték vegyesboltja
|
Nyomtatható verzió