Hatvanéves a Hímző Szakkör
A kéthelyi Hímző Szakkör a Somogy megyében működő hasonló szakkörök közül a leghosszabb, hatvanéves múlttal rendelkezik. Születésnapját reprezentatív kiállítással ünnepeltük. Az értékes hímzéseket egykori és jelenlegi tagjainak munkáiból Szecsődi Árpádné szakkörvezető válogatta és rendezte kiállítássá. A március 2-án tartott megnyitón képviseltette magát a hévízi, a balatonlellei és a karádi szakkör is. Jelen volt Kiss Zoltánné, aki 1964-1975 között irányította a csoportot. A vendégeket és a hímzőkör tagjait Molnár Balázs polgármester és Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökhelyettese köszöntötte. A nyitóbeszédet Vidák Tünde néprajzkutató, a Marcali Múzeum igazgatója tartotta. A Kéthelyi Asszonykórus fellépése színesítette a rendezvényt. A kiállításon a következő szakköri tagok munkái szerepeltek:
- Balla Mária
- Csonka Lászlóné
- Fekete Jánosné
- Galambos Jánosné
- Gombai Lászlóné
- Iskolai Szülői Munkaközösség
- Kiss Zoltánné
- Kocsis Lajosné
- Kovács Lajosné
- Kovács Mária
- Molnár Józsefné
- id. Nagy Kálmánné
- ifj. Nagy Kálmánné
- Nemes Istvánné
- Papp Imréné
- Papp Tímea
- Pozsgai Józsefné
- Rádi Istvánné
- Solymos Gyuláné
- Szász Katalin
- Szecsődi Árpádné
- Szita Imréné
- Tóth Jánosné
- Török Józsefné
- Varga Imréné
- Varga Lászlóné
Részlet Vidák Tünde nyitóbeszédéből:
„…Az 1950-es évek végén, a megyékben működő földműves szövetkezeti nőbizottságok a falusi asszonyok számára hímzőtanfolyamok szervezését kezdeményezték. Balla Mária nyugalmazott főiskolai oktató, településünk helytörténeti kutatója talált adatokat arra vonatkozóan, hogy 1958/1959 telén, Kéthelyen is elindult a hímzőtanfolyam. Ez olyan sikeres lett, hogy a résztvevők a következő években is folytatták a hímzést, s létrejött a szakkör. Első vezetője Markovits Ferencné pedagógus volt. Tőle 1964-ben Kiss Zoltánné tanárnő vette át az irányítást, akitől szintén sok fiatal lány megtanult hímezni. A téli estéken asszonyokból és lányokból álló népes csoport kézimunkázott a művelődési házban.
Tíz év után, 1975-ben változás következett a szakkör irányításban. Akkor Szecsődi Árpádné Ibi néni személyében harmadszor is pedagógus került a szakkör élére. Szecsődi Árpádné szakavatott ismerője a magyar népi hímzéseknek, munkái nemcsak szépek, de magas technikai színvonalat is képviselnek. Igényességét jellemzi, hogy 1982-ben tagja lett a Somogy Megyei Népművészeti Egyesületnek, 1983-ban pedig megszerezte a díszítőművészeti szakkörvezetői képesítést. 2001-ben zsűrizett munkái alapján a Magyar Művelődési Intézet népi iparművésznek ismerte el.
Szecsődi Árpádné immár 44. éve vezeti töretlen lelkesedéssel és lendülettel a hímző szakkört. Tanítja a szakköri tagokat a magyar népi hímzéssel kapcsolatos ismeretekre, bevezeti őket a különféle hímzések bonyolult öltéstechnikájába. Megismerteti a tájegységek egyedülálló motívumkincsét, ezáltal fejleszti a résztvevők szépérzékét, formálja ízlésüket, ugyanakkor átörökíti a hagyományt.
A szakköri tagok száma az elmúlt hatvan év alatt meghaladta a száz főt. Az általuk készített kézimunkák kerültek bemutatásra ebben a kiállításban, amely nagyon gazdag kollekcióként tárul elénk, mégis szűk válogatásnak nevezhető a szakkörvezetők és a tagok munkájának egyfajta tükreként. A tárlat anyaga reprezentálja a kéthelyi otthonokban fellelhető magyar népi hímzéseket.
Kiss Zoltánné, Kati néninek és Szecsődi Árpádné, Ibi néninek, a szakkör egykori és jelenlegi vezetőjének, továbbá a hímző szakkör valamennyi tagjának kívánom, hogy még sokáig éljék át az alkotás, az önkifejezés örömét. Hímezzenek még sok gyönyörű, a kiállítottakhoz hasonló igényes textíliát, annál is inkább, mert a kézimunka, a hímzés által nemcsak tudásban és kézügyességben, hanem érzelmekben is gazdagodnak a készítők és a befogadók is! Ehhez nagyon jó egészséget kívánok mindnyájuknak!...”
A szakkör történetét feldolgozó kiállítási tablók a községi könyvtárban nyitvatartási időben megtekinthetők.
