Tartalom
· Fõoldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum

Legújabb szám
·Le a cipőkkel! Elkészült!
·Aranysakál és róka “létük” csúcspontján
·Németh István nyomdokain
·Megújul a szőlőhegyi kápolna
·Önkormányzati hírek
·Huszonöt éve, 1996-ban alakult meg a sakkszakkör
·Hírek a Települési Értéktár tájáról
·Az újrakezdés sokszor a legjobb döntés az életben
·Annus néni 95 éves
·Sakkhírek
·Nyári táborok az általános iskolában - Hasznos ismeretek
·Kalandozó tábor – két turnusban
·Német nyelvi tábor
·Léna virágoskertje és ami mögötte van…
·Egy fiatal fotós Kéthely értékeinek nyomában

Örökre elment egy borász...

2018. április 18-án súlyos betegség után elhunyt Dávid László szőlész-borász. Az idősebb kéthelyiek, különösen az egykori termelőszövetkezeti dolgozók, szőlőbirtokosok ismerték és kedvelték őt. Személyében a helyi fogyatkozó borásztársadalom ikonikus alakja távozott.
A gyász legnehezebb órái után, kérésünkre felesége, Marika beszélt férjéről, elmesélte élettörténetét, az ő emlékező szavaival búcsúzunk tőle. Nyugodjék békében!

Dávid László

„Laci 1949-ben született Ordacsehiben, Kéthelyre szőlész-borász gyakornokként került 1970-ben. Iskoláit Balatonbogláron és Gyöngyösön végezte, ahol szőlészetet-borászatot tanult, majd 1971-ben kertész üzemmérnök diplomát szerzett.
A falu közösségébe hamar beilleszkedett, és aktívan részt vett annak életében. Kertbarátkört alapított, melynek keretében szakmai tanácsokkal látta el a szőlő- és bortermelőket. Szakmai kirándulásokat és borversenyeket szervezett, de ötletgazdája volt az egykori „batyus” báloknak is.
Hosszú évekig tevékenykedett a község hegybírójaként, a hivatalos ügyfélfogadási időre nem volt tekintettel, azon kívül is mindig fogadta a tanácsot kérőket, borosgazdákat. Sokszor kértek tőle tanácsot a szőlőtermesztéssel, a bor „betegségeivel” kapcsolatban a hivatalos ügyeken túl is.
Családot is Kéthelyen alapított, két fiúgyermeket nevelt fel, a munka szeretetére és becsületességre tanítva őket. Szorgalmas emberként szőlőt telepített, Baglyasban megépítette megálmodott borospincéjét, s létrehozta kis családi borászatát. Borai sikeresek lettek, több aranyérmet nyertek. A legismertebbet csak úgy emlegették borászkörökben, hogy a „Dávidék Irsaija”.
Utolsó éveiben betegsége sajnos sok mindenben akadályozta, de ha kellett, kocsiba ült, és bejárta vele a szőlőterületeket, hogy segítsen, bárki is annak gazdája. Örült, ha szőlőtelepítést és hozzáértő művelést látott, de elszomorította, ha gondozatlan, lepusztult ültetvényekkel találkozott.
Negyvennyolc évig élt Kéthelyen, ez alatt az idő alatt ízig-vérig kéthelyi lett. Utolsó éveiben is remélte, hogy éli még fénykorát egyszer a szőlőtermesztés, úgy, mint ahogy pályája elején.
Aki ismerte, biztos abban, hogy ott fenn az égieknél, ahova elköltözött, ha teheti, mindent megtesz ezért.”

Balla Mária
(2018. II.szám Nyár)
Nyomtatható verzió

Korábbi cikkek:

Néhány régi cikk
·Boszibál ismét
(2020. I.szám Tavasz)
·Sakk
(2018. III.szám Ősz)
·Antal László koreográfus, néptáncpedagógus 70 éves
(2016. IV.szám Tél)
·Megalakult a polgárőrség Kéthelyen
(2014. II.szám Nyár)
·Pünkösdi falunap
(2014. II.szám Nyár)
·Falunap
(2012. II.szám Nyár)
·Megnyitotta kapuit az iskola
(2009. III.szám Ősz)
·A világ nagyjai a magyarokról
(2009. I.szám Tavasz)
·Élmények a fonyódligeti táborból
(2006. III.szám Ősz)
·Emlékezés egy régi márciusra
(2004. I.szám Tavasz)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkészítés: 0.06 másodperc