„Megérett a szőlő arany gerezdje, puttonnyal leányok mennek a szüretre…” szól Fazekas Anna: Szüret című verse.
 |
|
|
|
Óvodánkban idén ősszel is megrendezésre került a már hagyományos szüreti mulatság, melyre gyermekeink napokkal megelőzően lázasan készültek. A mulatság szeptember 22-én, egy pénteki délelőtt került megtartásra. Ezen a szép napsütéses őszi napon vidám gyerekszótól volt hangos a szüreti díszben pompázó óvodaudvar, ahol rengeteg érdekes tevékenységben vehettek részt a kicsik. A tevékenységek több helyszínen zajlottak, így mindenki kedve szerint választhatott. Lehetőség nyílt megismerkedni a szőlődarálás és -préselés mozzanataival, sőt a gyermekek maguk is kipróbálhatták az eszközöket: darálhattak, préselhettek, így talán még édesebbnek érezték munkájuk gyümölcsét, nagy érdeklődéssel kóstolták a mustot. Mellé finom langallóval kínáltuk őket. Már napokkal előbb szorgalmasan gyűjtötték a finomabbnál finomabb őszi gyümölcsöket szüleikkel. Ezeket a szülői munkaközösség tagjai megmosták és felszeletelték számunkra. Így kóstolhattunk almát, körtét, szilvát. A dió- és a mogyorótörést az óvodások is kipróbálhatták. Az alkotni vágyóknak különböző érdekes tevékenységeket szerveztünk: diófestéssel különféle figurákat, állatokat lehetett készíteni. A napot nagyon sikeresen zártuk, később is lelkesen mesélték élményeiket, emlékeiket. Külön öröm volt számunkra, hogy idén is elfogadták az első osztályos tanulók meghívásunkat. Régi barátok találtak egymásra ezen a szép délelőttön. Jó volt viszontlátni az elballagott óvodásainkat, akik láthatóan jól érezték magukat újra nálunk. Szeretnénk köszönetet mondani a szülői munkaközösség tagjainak, akik segítettek a szervezésben, hozzájárultak a nap sikeréhez. Továbbá szeretnénk megköszönni azoknak, akik különböző adományokkal támogattak bennünket.
 |
|
|
|
 |
|
|
|
 |
|
|
|
A felnőtteknek is járt egy kis szórakozás. Az őszi mulatság megkoronázása a szüreti felvonulás volt, melyen az óvoda dolgozói is részt vettek. Hasonlóképpen, mint az ovisok, mi is izgatottan készültünk: feldíszítettük a kocsinkat különféle dekorációkkal – virágokkal, őszi gyümölcsökkel, termésekkel, kosarakkal. „Feladatunkat” komolyan véve magunk is beöltöztünk kosárfonó cigányoknak. Különösen örültem, hiszen ez volt az első szüreti felvonulás, melyen részt vettem. Bejártuk Kéthely utcáit, s ahol megálltunk, ott a köszöntők és a fellépő táncosok után mi magunk is roptuk a táncot.
Nagycsoportosainkkal a szociális szolgáltató felkérésére lelkesen készültünk az október 17-én tartott Idősek napjára. Egy népi dalokból álló játékfűzéssel, versekkel szereztünk örömöt a meghívott vendégeknek.
|