290 éve, 1727-ben lett Kéthely a Hunyady család birtoka. Korábban 1733-ra datálták a birtokszerzést, azonban az újabb levéltári kutatások szerint ez a dátum 1727. okt. 11.
225 éve, 1792-ben elhunyt báró Hunyady Nepomuki János (1735-1792), a község földbirtokosa, a Hunyady uradalom korszerű gazdálkodásának megalapozója. Nevéhez főződik az uradalom sári központi majorjának a létrehozása, Sári község lakóinak Kéthelyre telepítése, a sáripusztai impozáns barokk kastély felépítése. Az ő idejében kezdődött meg a majorsági gazdálkodást szolgáló gazdasági épületek, valamint a Baglyas hegyi Nagypince (1773), a község központjában a kiskastély, továbbá az uradalmi alkalmazottak lakóházainak, valamint számos cselédháznak a felépítése.
125 éve, 1892. október 9-én alakult meg a Kéthelyi Vegyes Ipartestület 71 taggal. Jogelődje, a Kéthelyi Vegyes Ipartársulat. Az 1884. évi XVII. tc. új szervezeti-működési formát írt elő az ipartestületek számára, ezért történt az átalakulás. Az ipartestületi tagság kötelező lett minden szakmai végzettséghez kötött ipar gyakorlása esetén. A közgyűlést évente egy alkalommal, pünkösd másnapján tartották, a választmány viszont havonta ülésezett. A testület segítette a községben és a hozzá tartozó falvakban élő iparosság gazdasági és szociális érdekeinek érvényesülését és az inasévektől kezdve a fiatalok önállósulását. A tisztviselők megfelelően képviselték a tagság ügyeit, érdekeit, s aktív szereplői voltak a helyi közéletnek.
A testületeknek általában volt székházuk, dalárdájuk, könyvtáruk, önképzőkörük és tanonciskolát is fenntartottak. A kéthelyi testület székházát a Szent Imre, ma Ady E. utcában építették fel. Az épület a millenium idején már állt, ott zajlottak az ország ezeréves fennállásának ünnepségei 1896 májusában. A Kéthelyi Iparos Ifjúsági Önképző Kör 1903 novemberében alakult meg, melynek elsősorban az iskolás korból kikerült fiatalok hazafias nevelése, műveltségének fenntartása volt a feladata. Az I. vh után szükségessé vált az újjászervezése, erre 1922-ben került sor. A tanoncoktatás 1909-ben kezdődött meg, az iparos dalárdát 1921-ben szervezték meg. A Földművelésügyi Minisztérium által kihelyezett népkönyvtárat az iparházban helyezték el, s vasárnaponként egy megbízott iparos látta el a könyvtárosi teendőket. Az iparosság a társas élet és a kulturált szórakozás tradicionális formáit követte. Táncvigalmakat, azaz bálokat, vacsorákat, ismeretterjesztő és műkedvelő előadásokat és jótékonysági rendezvényeket szerveztek.
80 évvel ezelőtt, 1937. március 12-én tartotta meg az elöljáróság az utolsó ülését, mivel a kéthelyi testületet az iparügyi miniszter egy 1936-os rendelettel megszüntette, illetve beolvasztotta a Marcali Járási Ipartestületbe. Az iparosok azonban nem nyugodtak bele az önállóság elvesztésébe, s még 1937-ben Kéthely és Vidéke Iparos és Kereskedők Köre néven új helyi szervezetet hoztak létre.
75 éve, 1942-ben volt az első mozielőadás a zárda (ma ált. isk.) udvarán lévő épületben. A filmvetítést az irgalmas nővérek kezdték el, majd a következő évtől Cseh Lászlóné hadiözvegy működtette a mozit, később a tanács, majd a moziüzemi vállalat kezelésébe került. 1959-ig működött az iskola udvarában lévő épületben, akkor a művelődési ház nagytermébe költözött.
50 éve, 1967-ben a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat modern, emelt nézőterű mozi és színházi előadások tartására is alkalmas termet alakított ki. Az előadások a teljes megszűnésükig itt zajlottak.
25 éve, 1992. április 25-én avatták fel a temetőben a Honvédelmi Minisztérium által a II. vh Kéthelynél folyó harcaiban hősi halált halt pápai ejtőernyős zászlóalj katonáinak tiszteletére létesített emlékművet, sírkertet. A kopjafák Törő György szekszárdi fafaragó, népi iparművész munkái.
10 éve, 2007 májusában alakult meg a Kéthelyért Egyesület nevű civil szervezet. Az Egyesület az elmúlt tíz év alatt számos helyi intézménnyel, szervezettel közösen rendezett eseménnyel gazdagította a falu szellemi-kulturális életét, támogatott intézményeket, rendezvényeket, időseket és rászoruló lakosokat.
|
Nyomtatható verzió