Az óvodások ének-zenei nevelésének mindig része volt a hangszerekkel való ismerkedés. A hangszeres zenélés sokoldalúan fejleszti a gyermekek személyiségét: az öröm, a felfedezés, az önkifejezés élményét nyújtja. Érzelmeket vált ki, elősegíti a szociális érettséget: a másik gyermek elfogadására, megbecsülésére nevel, formálja a társas kapcsolatokat. A hangszerhasználat során fejlődik a finommotorika, ennek jelentősége majd az írástanulás folyamatában fokozottan érvényesül, mert az íróeszköz helyes használata, a kéz mozdulatainak irányítása és a szem–kéz megfelelő koordináltsága ezek fejlesztése során valósulhat meg. Értelemfejlesztő oldala is nagy érték. A különböző hangszeres játékok fejlesztik a megfigyelőképességet, a pontos észlelést és a megkülönböztetés képességét, a memóriát és az alkotó fantáziát. Például fa és fém hangszerek hangjának felismerése, megnevezése, ritmusvisszhang-játék, a különböző hangszerek hangjára más-más helyre kell nézni (a hangszerek számát fokozatosan lehet bővíteni).
Óvodánkban törekszünk rá, hogy változatosan, olykor hagyományos formában körjátékokkal, máskor történetekbe ágyazva énekeljünk, zenéljünk. Az élő zenét előnyben részesítjük, ugyanakkor az utóbbi időben a zenehallgatást is gyakran alkalmazzuk. Szeptembertől minden reggel a gyülekezési időben, 7-9 óra között halk pánsíp zenével várjuk a gyerekeket és szüleiket. A nyugalmat árasztó zene az irodai számítógépről kihangosítón keresztül jut el a hallgatósághoz.
Helye van alkalmanként a zenére történő mozgásnak a csoportokban délelőtt vagy délután is. Ha lehetőségünk van rá, szívesen vendégül látunk zenészeket. Farsangi műsorunkra Rosta Géza előadóművészt hívtuk meg, aki nemcsak a gyermekeknek, de szüleiknek, nagyszüleiknek is felejthetetlen élményt nyújtott. Február 8-án hangos zenéléssel, énekléssel búcsúztattuk a telet. Április 21-én délelőtt Figura Ede tarsolyából hallhatunk zenés irodalmi műsort, aki Weöres Sándor, Csoóri Sándor, Zelk Zoltán, Szabó Lőrinc és más szerzők megzenésített verseiből ad elő.
|
Nyomtatható verzió