Zoé ezt a fogalmazást a Kéthelyért Egyesület 2014-es helytörténeti vetélkedőjére készítette, ahol 2. helyezést ért el. Gratulálunk Zoénak és a többi résztvevőnek!
Fogalmazásom elkészítéséhez a kéthelyi születésű Álmos Laci bácsi és felesége, Rózsi néni segítségét vettem igénybe.
A majdnem 2 órás beszélgetés során teljesen más szemszögből ismertem meg a gyermekkor fogalmát. Laci bácsi állítása szerint akkoriban sivár életet éltek a gyermekek, azonban a hegyközségekben (3) igazán élénk élet zajlott. A mi falunk iskolája a mostani önkormányzattal szemben (jelenleg varroda üzemel benne – Szerk.) volt, még ettől is régebben egy kisebb épületben folyt a tanítás (Kárász Tibor alkatrészboltja).
Kezdetben csak 6 osztály volt, amin az 1938-ban jött rendelet változtatott, minek következtében 8 osztályos iskolák jöttek létre. Ezután 2 éven keresztül – a 6. osztály után – minden csütörtökön ismétlőiskolába kellett járniuk az ismétlések és az újabb ismeretek pótlása érdekében, továbbá volt az úgynevezett leventeoktatás. Ez a honvédelemre készítette elő a fiatal fiúkat, miután elvégezték a 6 osztályt, és párhuzamosan folyt az ismétlőiskolával.
A sok tanulás mellett természetesen volt idő a játékokra is. Voltak saját készítésű játékaik, esetleg a kisiparosok által számukra kimunkált fajátékokkal játszottak. A fiúk körében népszerű volt a csiga. (Nyélen 30-40 cm szíj, rátekerve a facsigára, ezt letették a földre, megrántották a nyéllel a szíjat, a csiga pörögni kezdett, s az ostorral ütve pörgött még tovább.)
A lányok kedvelt játéka a főzőcskézés volt. Kisebb edényekben „főztek” kicsi sparhelteken, emellett szívesen készítettek rongybabákat, a fiúk pedig rongylabdáztak. Kedvelt játék volt még a métázás, ami egy labdajáték.
A lányok jobban kivették a részüket a ház körüli munkából. Nyáron, az aratáskor a fiúkkal együtt a kötélkészítésben tudtak segédkezni. A főzéssel és az állatok etetésével 8-9 éves korban ismerkedtek meg. A szünidőket olvasással, módosabb családoknál esetleg rádiózással töltötték.
A családi ebédeknél, a parasztember asztaláról a bab, a káposzta és a krumpli nem maradhatott el, amit persze otthon termeltek meg. Saját nevelésű állataikból volt a hús (pl. csirke, kacsa, mangalica).
Akkoriban az emberek szegényesebben öltözködtek a mostanihoz képest. Munkavégzéshez (pl. permetezés) kopott ruhákat hordtak. Hétköznapokon „féltiszta” holmit viseltek, ebben végezték a napi teendőket. Különleges alkalmakkor (pl. vasárnapi, ünnepi mise, lakodalmak) természetesen a csak akkor használatos „tiszta” ruha, módosabb embereknél esetleg öltöny, és az ezekre alkalmas ünnepélyes ruhák kerültek elő (pl. népi hagyományoknak megfelelő viselet).
|