A gyermek életében, fejlődésében döntő jelentőségű az iskolakezdés. Az iskolai tanuláshoz szükséges érettség hiánya súlyos problémákhoz vezethet nemcsak a tanulás, hanem a magatartás terén is. A 6. életév tájéka markáns érési változás korszaka. A gyermekek ekkorra válnak csoportos oktatásra alkalmassá, ekkorra telítődnek fel kellő kíváncsisággal.
Az iskolaérettségi vizsgálattal azt próbáljuk eldönteni, rendelkezik-e a gyermek az olvasás, írás, számolás elsajátításához szükséges képességekkel, meg tud-e felelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek. Képes lesz-e négy órán át meghatározott szabályok szerint viselkedni: nyugodtan ülni a padban, figyelni a tanító szavára, válaszolni kérdéseire, és csak akkor szólalni meg, amikor engedélyt kap rá.
Legfontosabb elvárások az iskolába lépő gyermekekkel szemben:
- legyen testileg alkalmas;
- értelmi fejlettsége legyen megfelelő (szándékos és tartós figyelemre való képesség, mechanikus és szándékos emlékezet, képzelet fejlettsége, rendelkezzen elemi fogalmakkal, egyszerű mennyiségi és számfogalmakkal, elemi készségekkel: rajz, írás, beszéd);
- erkölcsileg, érzelmileg legyen fejlett;
- rendelkezzen a közösségbe való beilleszkedés képességével.
Óvodánkban évek óta az iskolaérettségi vizsgálatot helyileg összeállított feladatlapokkal végezzük. A mérés idén már megtörtént. Mértük a gyerekek térbeli tájékozódását, szem-kéz koordinációját, alak állandóságát, számfogalmát, vizuális észlelést, vizuális ritmust, alak-háttér megkülönböztetést, emberábrázolás-fejlettséget.
Az iskolába menő gyerekek a vizsgálat kritériumainak megfelelnek. E célok elérése érdekében 3-4 éven át készítik fel őket az óvónők, a gyógytestnevelő, a logopédus és a gyógypedagógus. A vizsgálaton felszínre kerülő kisebb hiányosságok korrigálását heti két órában a fejlesztő pedagógiát végzett óvónő látja el. Munkáját segíti az óvoda jól felszerelt szakkönyvtára és bőséges fejlesztőeszköz-tára.
|