Közfoglalkoztatás szervezése az „Út a munkához” program megvalósítása érdekében

Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Az utóbbi években egyre több azon fiatalok száma is, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalatot sem tudnak szerezni.

A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő, kitörni belőle az idő előrehaladtával egyre nehezebb. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, a segélyezési rendszer passzív eszközeiről az aktív eszközökre, azaz a közfoglalkoztatásban, a munkaerő-piaci programban való részvételre és a képzésre kell a hangsúlyt és a segítés módjait helyezni.

Ehhez a szociális ellátórendszernek is változnia kell, mégpedig úgy, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését és az öngondoskodás elvének erősítését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést gátló tényezők felszámolását is biztosítsa.

Kiemelt cél, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek – akik 2008. évig egy típusú ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesültek – a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak.

Azoknak a személyeknek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetből adódóan nem tudnak munkát vállalni, nem kell részt venniük a közfoglalkoztatásban, és továbbra is kaphatják a rendszeres szociális segélyt.

Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen. Ezért kiemelt jelentőségű a közfoglalkoztatás szervezése, a közfoglalkoztatási terv a településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodó elkészítése.

Az ellátásra jogosultak közül, akik a munkavégzésbe bevonhatók:

• közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre,
• pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból nem tudnak részt venni.

Képzésbe bevonható személyek a szociális ellátás folyósításának feltételeként, - aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik - képzésben köteles részt venni, mely az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket.

A rendelkezésre állási támogatás

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt.

Ezt a személyt arra az időtartamra, amikor

1. közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy
2. olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg.

Az „Út a munkához” program megvalósítása érdekében a következőket kell az önkormányzatoknak figyelembe venni az aktív korúak ellátásának megállapítása során:
Elsődleges a közfoglalkoztatás, így a 2008. december 31-ig rendszeres szociális segélyben részesülőket a közfoglalkoztatás szervezése szempontjából számba kell venni, és elsődlegesen azt mérlegelni, hogy kik foglalkoztathatók ebben a formában, vagy kik tehetők alkalmassá a közfoglalkoztatásra, ugyanígy fontos, hogy kik azok a 35. életévét be nem töltött személyek, akik képzésre kötelezettek, azaz a program keretében kötelesek befejezni az általános iskolát, vagy akik részére a szakképzésük megszerzése érdekében – a munkaügyi kirendeltségek – felkészítő képzést szerveznek számukra.
Az aktív korúak ellátására – közfoglalkoztatásban való részvétel mellett – jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni.
A közfoglalkoztatásban részt vevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak, amelynek összege – teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb a minimálbérnél.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-jétől havi 71.500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettség és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől függetlenül 2009. január 1-jétől havi 87.000 forint, 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87.500 forint.
A települési önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében – minden év február 15-éig, 2009-ben április 15-éig – az állami foglalkoztatási szervvel egyeztetett (2000 fő feletti település esetén a szociálpolitikai kerekasztallal is egyeztetett) foglalkoztatási tervet kell készíteniük.
A közfoglalkoztatási terv tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetételét, azoknak a közfeladatoknak a megjelölését és ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot és a finanszírozáshoz rendelkezésre álló forrásokat.