Annak, hogy vége a nyárnak számtalan jele van, de a legbiztosabb az, hogy Kéthely utcáin sokáig alig-alig látott, de ismerős arcok tűnnek ismét fel, akik biztosan nyaralásból, kikapcsolódásból vagy a nagyszülőktől tértek haza.
Most is így volt, s szeptember elsején megtörtént: újra gyermekzsivajtól lett hangos az iskola udvara, becsengettek. Reggel nyolckor volt az évnyitó, a Himnusz hangjaival kezdődött. Aztán Némethné Makay Ilona tanító néni köszöntötte az elsősöket, akik egy rövid, de nagyon kedves versösszeállítással kedveskedtek a jelenlévőknek.
Ezt követően jómagam üdvözöltem a gyerekeket, a munkatársaimat s természetesen a tisztelt szülőket. Néhány mondattal megpróbáltam ráhangolni mindenkit a visszavonhatatlan valóságra: új tanév kezdődik. Az ünnepély a Szózattal zárult.
Egy új tanév indul, mely remélhetőleg csendes és zajos is lesz egyszerre. Ha csendes, az azért jó, mert nem történik rendkívüli, a munkánkat befolyásoló, kedvünket elrontó, negatívumot hordozó esemény.
Ha zajos, az azért jó, mert zajlik az élet, jó eredmények kísérik a munkánkat, tehát dolgozunk, sikereket érünk el, az az, ha úgy tetszik, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk…
Nyolc tanulócsoporttal, az alsó tagozatban iskolaotthonos oktatással, a felsőben napközivel, tanulószobával kezdtük a munkát.
A művészeti tagozaton négy-négy táncos és rajzos valamint két szolfézs csoportban, a hangszeres tanulókkal kiegészülve indult el az oktatás. Megkezdődtek a délutáni foglalkozások is, bőséges kínálatból válogathatnak diákjaink!
Én, mi valóban azt szeretnénk, ha az előttünk álló 181 tanítási nap egyszerre lenne csendes és zajos. Ehhez kívánok minden érintettnek erőt, egészséget, kitartást, s azt, hogy 2009 júniusának közepén, a tanévzárón legalább olyan boldogan kezdjük a nyarat, mint tettük azt 2008. június 14-én! |
Nyomtatható verzió