Tartalom
· Foldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum
· Kapcsolat

Legújabb szám
·Óvoda udvar és játszótér fejlesztés
·Riport az 50 éves Horváth Józseffel
·Közérdekű tájékoztatás az avar és kerti hulladék égetéséről
·Díszőrség az ejtőernyős katonák emlékművénél Kéthelyen
·Zászlóval köszöntjük az újszülötteket
·Bemutatkozik a Yin-Yang Életmódközpont
·A kéthelyi hársfák
·A Vincés nővérek Kéthelyen
·Üzenet haza
·Egyszerűen szép
·Vitaminnal erősítik a kéthelyi gyerekek immunrendszerét
·Megújult a játszótér a Hegyalja utcában
·Sakk
·Támogatás Covid-19 pozitív családoknak

A Vincés nővérek Kéthelyen

1870-1950

A leányiskola tanulói és a tanítónők 1930-ban

A Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata irgalmas rendet a szegények és a betegek gondozására 1633-ban alapította Páli Szent Vince Párizsban. A rend Vincés ágának önálló magyar tartományi székháza Budapesten épült fel a Ménesi úton. A másik, a Szatmári Irgalmas Nővérek ág központja Esztergom lett. A rendtagok fogadalmukat évente újították, újítják meg. A 19. századtól a szegények és betegek gondozása mellett az oktatásban és nevelésben is egyre nagyobb szerepet vállaltak. Az országban számos kórházban teljesítettek betegápoló szolgálatot és nagyszámú óvodát, alsó és középfokú iskolát tartottak fenn.

Kéthelyen 1870-ben, 150 évvel ezelőtt gróf Hunyady Imre felesége, Győry Felicitás grófnő telepítette le a nővéreket. A Hunyady család az 1870-es években Mesztegnyőn és a Nyitra megyei birtokaik központjában, Ürményben is alapított rendházat a Vincés nővéreknek.

A rendházat, azaz zárdát Kéthelyen a mai Magyari utca közepén építették fel, ott, ahol ma az általános iskola áll. Az egykori zárda épülettömbje része a mai általános iskola főépületének. A zárda és az ott létrehozott iskola fenntartásáról is a grófi család gondoskodott. Az 1870/71-es tanévben megkezdődött a leányiskola működése. Az első szerzetes tanítónő Geishauer Humilitas volt, aki negyvennégy évig tanított Kéthelyen. Az iskola alapítványi jellegű intézményként működött egészen az államosításáig, 1948-ig. Az államosítás előtti években Téglás Kornélia, Boros Klára és Németh Angéla nővérek tanították a lányokat. A Kéthelyen tanító nővérek nevét Jandrics István A népoktatás története Kéthelyen 1948-ig című kötetéből ismerhetjük meg. A leányiskola létesítése után tíz évvel, az 1880/81-es tanévtől kezdődően óvoda is működött a zárda területén, ahova nemcsak leány-, hanem a fiúgyermekek is jártak. Az óvodába járó gyerekek száma magas volt, egy-egy tanévben száz körül mozgott. Néhány óvónő nevét ismerjük: Gábor Erzsébet, Biáth Alexia, Rabb Józefa, Bejczi Krisztina és Pálvölgyi Ottilia. Az óvónők munkáját dajka segítette. A tanítónőkön és óvónőkön kívül voltak szerzetes nővérek, akik a konyhai és egyéb munkákat végezték a zárdában.

Az iskola és az óvoda közvetlen felügyeletét az iskolaszék gyakorolta 1938-ig, ezt követően pedig az újonnan megalakított egyházközségi tanács. Gróf Hunyady Imréné 1903-ban kórházat is alapított Kéthelyen, itt is a Vincés nővérek végezték a betegápolást.

A rend működésének dokumentumai sajnos nem maradtak fenn, eltűntek és elégtek. Az idős korosztály személyes visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a nővérek nemcsak az óvodás és iskoláskorú leányokkal foglalkoztak. A fiatal lányok vallási nevelése mellett a felnőtt életre való felkészítésükben, szabadidejük hasznos eltöltésében is részt vettek. A foglalkozások vasárnap délutánonként zajlottak a zárdánál. Tanítottak népdalokat, táncot, kézimunkázást, ajándéktárgy készítést. Volt menyasszonyiskola, de szerveztek kirándulást és vallásos tárgyú műkedvelő előadásokat is a lányoknak.

Érdekesség, hogy Kéthelyen az irgalmas nővérek kezdeményezték a mozi létrehozását is 1942-ben, amelyre végül nem ők, hanem egy toponári hadiözvegy kapott engedélyt.

A második világháború után feloszlatták az egyházi szervezeteket, 1948-ban pedig államosították az egyházi iskolákat. Ezután megkezdődött az egyházi személyek, köztük a szerzetesek és szerzetesnők folyamatos megfélemlítése. Majd egy 1950. szeptember 7-én kiadott törvényerejű rendelettel néhány kivétellel feloszlatták a rendeket, tagjaikat kilakoltatták, üldözték. Téglás Kornélia Kéthelyen maradt kántorként, azonban 1951-ben Kistarcsára internálták. Később szabászként tudott elhelyezkedni. Pálvölgyi Ottilia 1950 után egy ideig családoknál mosónőként, takarítónőként dolgozott. Mindketten magas kort értek meg.

A zárda nyolcvan éves fennállása alatt Kéthelyen elhunyt nővérek, köztük az első szerzetes tanítónő Geishauer Humilitas egyszerű keresztekkel jelölt végső nyughelye a temető keleti felében található.

Az óvódások és az óvónők az 1940-es évek közepén
Balla Mária
(2020. III.szám Ősz)
Nyomtathat verzi

Korbbi cikkek:

Néhány régi cikk
·Bölcsőde a kéthelyi apróságoknak
(2019. III.szám Ősz)
·„Az én adventem”
(2017. IV.szám Tél)
·Tudósítás Kecskemétről
(2016. I-II.szám Nyár)
·Nagyok mennek, kicsik jönnek
(2014. II.szám Nyár)
·Konyhafelújítás Kéthelyen
(2013. III.szám Ősz)
·A Vöröskereszt Kéthelyen
(2012. I.szám Tavasz)
·Képek a gyereknapról
(2009. II.szám Nyár)
·Gyereknap
(2007. II.szám Nyár)
·Új gyerekek, új dolgok az óvodában
(2005. III.szám Ősz)
·Hatvan évvel ezelőtt történt
(2004. IV.szám Tél)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkszts: 0.06 msodperc