Az egyik leggyakoribb betegségcsoport amivel a rendelőben találkozunk, a mozgásszervi betegségek, népszerű nevükön a reumás nyavalyák.
Ragadjuk ki ebből a csoportból a kopásos ízületi betegségeket. Inkább idősebb betegek panaszkodnak arra, hogy a csípőjük vagy a térdük járáskor, terheléskor, főleg felkeléskor vagy elinduláskor fáj, gyakran bedagad, néha meleg tapintatú. Ha az illető túlsúlyos is, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy ízületi kopása (arthrosisa) van. Az ok az ízületben találkozó csontvégeket borító tükörsima porc megváltozása (felrostozódása), a porc alatti csontrész meszesedése, az ízületi folyadék megváltozása. A kopásos betegségek lehetnek elsődlegesek (ebben az esetben nem tudjuk miért alakul ki az adott betegnél), vagy másodlagosak (ilyenkor ismert a kialakulás oka: pl. jelentős túlsúly, veleszületett csípőficam, valamelyik ízület korábbi sérülése, vagy nagyfokú megerőltetése…).
A térdízületi kopás inkább nőknél jelentkezhet 45-50 éves korban. Itt is megvannak a típusos panaszok: székről való felkeléskor a térd mintha be lenne rozsdásodva és rálépéskor nagyon fáj, lépcsőn felfelé járáskor is fájdalom jelentkezik (ha a térdkalács alatti porc is beteg).
A csípőízületi kopás lassabban kifejlődő, mindkét nemet érintő betegség, sokszor csípőficam következménye, a panaszok itt is ugyanazok, csak a csípőben jelentkeznek.
A kézarthrosis az ujjak és a kéz kisízületeinek betegsége. Bütykös, csomós, sokszor kivörösödött ujjak, néha a kór következtében elformátlanodnak, lehetetlenné teszik a fogást, szorítást.
Sajnos a kopásos betegségek kezelése vagy gyógyítása nem egyszerű. A fent ismertetett porcelváltozásokat visszafordítani nem lehet. A gyógyszerek a fájdalmat többé-kevésbé csökkentik, viszont az ilyen betegek sokszor évekig kénytelenek fájdalomcsillapító vagy reumás gyulladáscsökkentő szert szedni, és ezek a pirulák előbb-utóbb mellékhatásokat okozhatnak: gyomorfekély, néha gyomorvérzés.
Az időszakosan adott komplex kezelések (fizioterápia, fürdő, …) is lehetnek fájdalomcsillapító hatásúak, lassíthatják a betegség előrehaladását. Sokszor kényszerül a reumatológus vagy az ortopéd orvos injekciót adni az ízületbe, de ez sem gyógyító, hanem csak a fájdalmat enyhíti. Végleges megoldás az ízület megoperálása, protézis beültetése a beteg területre. Ez évekig könnyebbé teszi a beteg mozgását, megszünteti fájdalmait. A megelőzés ebben az esetben is (mint a cukorbetegségnél és a magas vérnyomásnál) a sok mozgás, a testsúly kontrollja.
Még egyszer utoljára: a fájdalomcsillapítók (Rubophen, Algopyrin, …) és a reumás gyógyszerek (Voltaren, Diclofenac, …) NEM GYÓGYÍTANAK, csak nagy, nehezen elviselhető fájdalom esetén javasoltak, nem állandó szedésre, hanem kúraszerűen.
|
Nyomtatható verzió