Kiss Zoltánra emlékezünk

Somogyudvarhely 1925 – Kéthely 1994

Két évszám: a születés és a halál éve. Közte mindössze 69 év. De milyen 69 év! A gyermekkor a trianoni traumából épphogy kilábaló, a revans vágyától hajtott Horthy-Magyarországon, majd az ifjúkor, benne világháború, a vesztes háború után a demokratikus új Magyarország illúziója, Rákosi diktatúrája, majd 1956. A vérben és hazugságban fogant, de a népnek a megalkuvás nyugalmát és tisztes gyarapodást lehetővé tevő Kádár-rendszer évtizedei, majd néhány év a lassan kimúló, „létező szocializmust” felváltó, a vadkapitalizmus jegyeit mutató, de mégiscsak demokratikus és szabad hazában.

Nehéz időkben, nehéz és hálátlan hivatást választott. Aktív életének évtizedeit oly korban kellett élnie, amikor a szellem és a gondolat szabadsága csak korlátozottan létezett, amikor a mindenható állam és párt – különösen az ötvenes években – szinte naponta szólt bele az emberek életébe. A tanítót a hatalom eszköznek tekintette politikai céljai elérésében. Nem tehetünk arról, hogy milyen korban születünk és élünk. Kiss Zoltánnak történelmünk illúziókkal és tragédiákkal teli időszaka jutott.

Falunkba 1950-ben helyezték szülőfalujából, Somogyudvarhelyről, ahol már két éve tanított. Számára még természetes volt, hogy az iskolai munkán kívül szervezője, alakítója legyen falunk kulturális életének. Kezdeményezője, motorja volt községünk fejlesztésének.
Nevéhez fűződik többek között a művelődési ház és az új iskola felépítése.

Magas funkciókra soha nem vágyott az adott rendszerben, pedig lehetősége lett volna rá. Helyben sokféle társadalmi megbízatást vállalt, de sohasem a hatalomért, vagy a saját hasznára. Szolgálni akart a szó legnemesebb értelmében. Igazi néptanító volt, egyike az utolsóknak. Iskolánkat 21 évig vezette, bölcsen, odaadással, magas szakmai felkészültséggel. Legkedvesebb időtöltése az olvasás és az írás volt. Irodalmi tájékozottságával falunkban senki sem vetekedhetett. Írásai a magyar nyelv alapos ismeretét tükrözik. Gazdag szókincs, lendületes stílus, közérthetőség jellemzi szakmai folyóiratokban megjelent cikkeit, vitairatait. Társszerzője a Kéthely hét évszázada c. monográfiának. Írói tehetsége még ebben a kötött és jellegéből adódóan száraz műfajban is felvillan (pl. Hatvanöt esztendő sportkrónikája című fejezet). Az alábbi verset régi vázlatai között találták hozzátartozói. Az emberségről, a nép és a haza szeretetéről tanúskodó szavak ma is megszívlelendő gondolatokká állnak össze ebben az 1970-ben írt műben. Iskolánk egykori igazgatója, Kiss Zoltán 80 éve, 1925. augusztus 27-én született. Sajnos már 11 éve eltávozott közülünk. Versbe foglalt hagyatékát ne feledjük.