Tartalom
· Foldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum
· Kapcsolat

Legújabb szám
·Óvoda udvar és játszótér fejlesztés
·Riport az 50 éves Horváth Józseffel
·Közérdekű tájékoztatás az avar és kerti hulladék égetéséről
·Díszőrség az ejtőernyős katonák emlékművénél Kéthelyen
·Zászlóval köszöntjük az újszülötteket
·Bemutatkozik a Yin-Yang Életmódközpont
·A kéthelyi hársfák
·A Vincés nővérek Kéthelyen
·Üzenet haza
·Egyszerűen szép
·Vitaminnal erősítik a kéthelyi gyerekek immunrendszerét
·Megújult a játszótér a Hegyalja utcában
·Sakk
·Támogatás Covid-19 pozitív családoknak

Rózsi néni önálló, aktív 90 éves

Papp Lajosnét, Rózsi nénit Molnár Balázs polgármester és Hosszúné Tóth Rita köszöntötte 90. születésnapja alkalmából. Kevés ilyen idős lakosa van Kéthelynek, s aki ennyi évet megért, már nem akar letagadni a korából. Pláne, aki olyan jó állapotban van, hogy még eljár hazulról vásárolni, kapálgatja a virágoskertet, önállóan ellátja magát és rendben tartja otthonát, mint Rózsi néni.
Megkérdeztem a Hunyadi utcában lakó nénit, írhatnék-e róla a Kéthelyen újságba. Azt válaszolta, megírta az életét, olvassam el, abból válogathatok. De a családja – unokája, Papp András - is készített belőle egy képeskönyvet 6-7 évvel ezelőtt, azt is megnézhetem.
Az önéletírás 21 gépelt oldal terjedelmű. A bevezető röviden, tényszerűen kitér Papp Lajos – Rózsi néni férje - anyai és apai felmenőinek származására. A saját életéből kiragadott emlékek leírása érzelemgazdag, némi iróniával, sok keserűséggel, utalva a szegénységre, a II. világháború borzalmaira: a nincstelenségre, nélkülözésre, rettegésre, menekülésre. A háború utáni évek, a munka a földeken pirkadattól sötétedésig, a párválasztás, a gyermekek születése és nevelése, a nemzedéki ellentétek, feszültségek mind helyet kapnak a leírásban sajátos szemszögből, Rózsi néni élményei alapján.
A mai fiatalok el sem tudják képzelni, milyen nehéz sors jutott nagy- és dédszüleiknek. Pedig bizonyára kevesebbet panaszkodnának és jobban értékelnék saját életüket, ha ismernék az őseikét. Néhányan talán elolvassák majd a Papp Lajosné életéből kiragadott részleteket, melyek közül legyen az első rész Rózsi néni gyerekkori emlékeiből egy rövid válogatás.

Balázs Andorné

Eljegyzési és családi kép Rózsi néni albumából

A saját életemről – A gyermekkor

Halász Rózsa néven születtem 1929-ben Marcaliban, római katolikusnak kereszteltek. (A déd- és nagyszülők kéthelyi, somogyszentpáli, majd gombai lakosok voltak.) Nagyapám halála után anyám – Halász Katalin – lett a nagyanyám, anyám, kiskorú fiútestvére és árván maradt unokahúga összetételű család fenntartója. Akkor még nem adtak nyugdíjat, a nagymamám is ment, ha valahová hívták dolgozni. Anyám az úri házaknál, meg a grófi kastélyokban szobalányként dolgozott. Marcaliban, egy háznál, ahol takarított, ismerte meg apámat, akivel megszerették egymást. Mindketten szegények voltak, anyám ennivalót adott az éhes legénynek. A szerelemből terhesség lett. De apám, aki titokban egy másik lánnyal is szerelmeskedett, azt mondta, két szegény nem él meg. Ezért a csúnya, de gazdag lányt, aki szintén terhes volt, vette feleségül. Anyámnak kislánya – ez voltam én -, a másiknak fia született. Anyám soha nem kért az apámtól semmit. Később volt egy élettársa, az meg meghalt. Attól született a húgom, Magdolna.

Amikor 6 éves lettem, egyszer karácsonyra a somogyvári kastélytól grófi díszruhába öltözött kocsis hozta haza (az édesanyát), meglátogatni a családját. Sok ajándékot meg a fizetést hozta a mamának. Nekünk, kislányoknak cukrot, pirosba csomagolt csokoládé kisördögöt meg szentjánoskenyeret, ami fán termett valahol, és amit nagykoromban sose’ láttam.

Gombán kezdtem az első osztályt. Tolltartó, palatábla, egy könyv volt a ruhaszatyorban. Otthon a házi feladatot írtam a palaceruzával a táblára. Szerettem iskolába járni.

1937-ben, a 7 éves születésnapomon költöztünk Horvátkútra. Anyánk dolgozni járt, 4-5 évig hónapszámos volt a Hunyadi-birtokon. Március közepén jött egy lovaskocsi, összeszedte a szerződött munkásokat. Dunyhát, párnát, deszkából készült ládát vitt mindenki. Amire megérkeztek, az istállóból kihajtották a szilaj marhákat, kitakarították. A marhák helyét meghintették szalmával, ott volt a munkások szállása. Mosakodni az udvaron, a gémeskút mellett, a nagy itatóvályúban tudtak. Napi háromszor étkeztek. Reggelente negyed kenyeret kaptak, ami barna volt, de mindig friss és jóízű. Napkeltekor indultak munkába, napnyugtakor értek vissza a majorba. A gróf tőzegértékesítéssel is foglalkozott. A berekben egy hatalmas gőzgép kockaformában adta ki a tőzeget, amit deszkákra, polcos vaskocsikra raktak, és vasúti síneken toltak ki az asszonyok, lányok a placcra. A sima rétre lepakolták, ott száradt, amíg tüzelésre alkalmassá vált.

10 éves körüli voltam, amikor már kijártam a mamával az erdőbe. Gombát, epret szedtünk, és hetente kétszer vittük a piacra, Marcaliba. Ebből vettünk, amit tudtunk, pl. búcsúra új ruhát, cipőt. Nyáron nem volt lábbelink, abban az időben a szegény gyerekek mezítláb jártak. November felé kaptunk cipőt, hogy tudjunk iskolába járni. A mama reggel felkeltett: - Mosdózz, fésülködj! - parancsolta. Fateknőben mosakodtunk, a fogunkat konyhasóval, az ujjunkkal dörzsöltük meg jól.
Hetente kétszer volt hittan. Jó időben menni kellett a templomba, Sámsonba, gyalog, páros sorban, a tanítókkal.

1942-ben nagy jégvihar volt. A horvátkúti határt meg a cserháti uradalmat is tönkretette. A szerződött aratóknak el kellett menni Marcaliba, Gyótára aratni. Én 13 évesen már mentem velük, kötélterítő voltam. Éjjel 3-kor indultunk a búzatáblára, este 9 felé értünk vissza. Ott is szalmával megterített ágyunk volt, meg a marhák vályújában mosakodtunk, kicsik és nagyok. 25-en voltunk az arató bandában. Voltak szakácsnék. Mindennap friss kenyér, főtt étel. 2 és fél mázsa búza volt a fizetésem. 1944-ben már a húgom is jött velem.

(Folytatás a következő számban!)

(2019. I.szám Tavasz)
Nyomtathat verzi


Néhány régi cikk
·A művelődési ház május-júliusi programterve
(2019. I.szám Tavasz)
·Művészeti bemutató az iskolában
(2017. II.szám Nyár)
·Sakk
(2015. IV.szám Tél)
·A megújult Szülői Szervezet munkájáról
(2014. IV.szám Tél)
·Zumba
(2012. II.szám Nyár)
·Felhívás helytörténeti vetélkedőre
(2011. I.szám Tavasz)
·Pörög tovább az időkerék…
(2009. II.szám Nyár)
·„Örökre szépek” a kéthelyi színpadon
(2007. IV.szám Tél)
·Önkormányzati választás 2006.
(2006. III.szám Ősz)
·60 évvel ezelőtt történt
(2004. III.szám Ősz)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkszts: 0.07 msodperc