Tartalom
· Foldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum
· Kapcsolat

Legújabb szám
·Óvoda udvar és játszótér fejlesztés
·Riport az 50 éves Horváth Józseffel
·Közérdekű tájékoztatás az avar és kerti hulladék égetéséről
·Díszőrség az ejtőernyős katonák emlékművénél Kéthelyen
·Zászlóval köszöntjük az újszülötteket
·Bemutatkozik a Yin-Yang Életmódközpont
·A kéthelyi hársfák
·A Vincés nővérek Kéthelyen
·Üzenet haza
·Egyszerűen szép
·Vitaminnal erősítik a kéthelyi gyerekek immunrendszerét
·Megújult a játszótér a Hegyalja utcában
·Sakk
·Támogatás Covid-19 pozitív családoknak

A Somogy Megyei Értéktárba felvett értékeink rövid leírása

Csáky Ferenc a két világháború között az egyik legjelentősebb és legeredményesebb sertéstenyésztési szakember az országban. Szakmai munkáján kívül széleskörű ismeretterjesztő tevékenységet is folytatott a vidéki gazdák körében, a sertéstartás és -hizlalás színvonalának emelése érdekében. A rendszerváltás után, a mangalica tenyésztésének reneszánsza miatt, munkássága újra a szakmai érdeklődés előterébe került. Pályáját ismertetve a Magyar Nagylexikon kiemeli, hogy Csáky módszerén alapul napjaink korszerű sertéshizlalási technológiája, másik érdeme, hogy Európában elsőként ő vezette be a szövetkezeti sertéshizlalást.

Gerics Pál keszthelyi középiskolai tanulmányai után, 1811 végén lépett gróf Festetics György szolgálatába, majd állatgyógyászati tanulmányokat folytatott Budapesten és Bécsben. 1818-tól tanár a Georgikonban. Festetics László megbízásából 1820-ban hosszú tanulmányútra indul Nyugat-Európába. Gerics Pál a Festetics uradalom és a Georgikon három évtizedig meghatározó személyisége, jelentős szerepe volt a Georgikon hírnevének fenntartásában és az oktatás irányításában (1825-1848), ezáltal a magyar mezőgazdaság fejlődésében.

Hegedűsné Bodenburg Lina a 19. század közepének országosan ismert, ünnepelt, sőt rajongott színésznője. Nevét kevesen ismerik tragikusan rövid pályája és élete miatt. A színháztörténet elsősorban népszínmű-énekesnőként tartja számon. Kortársai a „népszínművek múzsája” névvel illették, de nevezték a „népdalok fülemiléjének” is. Tehetségével nagyban hozzájárult a sajátosan magyar műfaj, a népszínmű népszerűségéhez. 1858 nyarán szerződtette a Nemzeti Színház, ott is az amúgy már jó ideje hiányzó népszínmű-énekesnői szerepkört töltötte be haláláig, 1859 szeptemberéig. Örökébe később a híres Blaháné (Blaha Lujza) lépett.

Szimpliczius Barcza József prímás, jeles somogyi cigányzenész sikeres életútja községünkből indult. A kezdetben ún. falusi malacbandában játszó Barcza zenei tehetségét szorgalommal kibontakoztatva jutott el a 19. századi cigányzenészek legjobbjai közé, s Kaposvár első számú cigányprímása lett. Zenekara szinte egész Európát bejárta Horvátországtól Angliáig. Játszott Bajor-, Szász-, Olasz-, Francia-, Spanyol- és Németországban, továbbá Belgiumban, Svájcban, Angliában és Hollandiában is. 1891-ben Viktória királynő is meghívta játszani. A magyar cigányzenészeket a külföldi közönség kiváló hangszerjátékuk, improvizációs készségük miatt kedvelte. Barcza külföldi szereplései után mindig Kaposvárra tért vissza.

A pápai ejtőernyős zászlóalj katonái a II. világháború utolsó szakaszában Kéthely területén folyó harcokban a túlerővel szemben nagy emberveszteséget szenvedtek. Hősi halottaik emlékműve két faragott emlékoszlop, negyvenhét kopjafa és egy pihenőpad együttese. A bal oldali oszlopon vésett felirat: 1945 HŐSEINK, a jobb oldalin: HŐSEINK. Minden kopjafát nemzeti színű szalag fog át, a hősi halottak neve a kopjafákba vésve olvasható. Az alkotó Törő György szekszárdi fafaragó, népi iparművész. Az emlékmű együtteséhez tartozik az egykori bajtársak által, a kéthelyi harcok 50. évfordulójának évében, tehát 1994-ben állított emléktábla is az ejtőernyős csapatjelvénnyel.

A Fancsi-vár Kéthely birtokosai, a Fancsi család kisebb kastélyának erődítésével jött létre a Balaton és Dráva közti török elleni védelmi vonal részeként. A Balaton délnyugati átkelője és Kanizsa vára közelében látott el figyelőszolgálatot. 1586. szeptember 24-én a koppányi szandzsákbég „megvette volt”, azaz bevette a „kéthelyi kastélyt” és felégette a falut. Területén helyezték el a 19. században a falu zsidó temetőjét. A Fancsi-vár, mint a 16. századi hadi események színhelye, történeti forrás, nyilvántartott régészeti lelőhely, tehát fokozott védelmet igényel.

Balla Mária
(2018. IV.szám Tél)
Nyomtathat verzi

Korbbi cikkek:

Néhány régi cikk
·300 éves az iskolai oktatás Kéthelyen
(2020. II.szám Nyár)
·2017 a sikeres pályázatok éve volt (kivonat a 2017. évi közmeghallgatás anyagából)
(2017. IV.szám Tél)
·Bosnyák Viktória a könyvtárban
(2016. III.szám Ősz)
·A megújult Szülői Szervezet munkájáról
(2014. IV.szám Tél)
·Két éve használjuk a kerékpártárolót
(2012. III.szám Ősz)
·Tavaszvárás a művelődési házban
(2012. I.szám Tavasz)
·Németh Lajos képviselőjelölt bemutatkozása
(2010. III.szám Ősz)
·Tanévet zárt a művészeti iskola
(2008. II.szám Nyár)
·Találkozásom Illés Tiborral
(2005. IV.szám Tél)
·Kéthely új betleheme
(2004. IV.szám Tél)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkszts: 0.05 msodperc