Tartalom
· Foldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum

Legújabb szám
·Le a cipőkkel! Elkészült!
·Aranysakál és róka “létük” csúcspontján
·Németh István nyomdokain
·Megújul a szőlőhegyi kápolna
·Önkormányzati hírek
·Huszonöt éve, 1996-ban alakult meg a sakkszakkör
·Hírek a Települési Értéktár tájáról
·Az újrakezdés sokszor a legjobb döntés az életben
·Annus néni 95 éves
·Sakkhírek
·Nyári táborok az általános iskolában - Hasznos ismeretek
·Kalandozó tábor – két turnusban
·Német nyelvi tábor
·Léna virágoskertje és ami mögötte van…
·Egy fiatal fotós Kéthely értékeinek nyomában

Pedagógusnap 2005.

A tanév végéhez közeledve a májusi nevezetesebb napok után június első vasárnapja a pedagógusoké. Azoké, akik az óvodákban foglalkoznak gyermekeinkkel, a tanítóké, akik a számolás, olvasás, írás rejtelmeibe vezetik be a kisiskolásokat, a tanároké, akik a tudás felé vezető úton segítik őket általános és középiskolás fokon, illetve a technikai dolgozóké, akik nélkül az intézmények nem tudnának működni. Vajon „csupán” ez lenne a pedagógusnap? Úgy hiszem, ennél jóval több. Az igazi pedagógust nem csak emiatt emlegetik egész életük során a volt tanítványok. Vannak olyan tanárok, akikhez évek, évtizedek után is visszajárnak a tanítványok egy-egy jó beszélgetés kedvéért.

„Ne szűnjetek meg vigyázni és tisztelni a tudás őrizőit! A magatok erőit ők teszik alkotóvá, ők – iskolátok tanítói és tanárai, a sok-sok száz esztendő összegyűjtött tudásának az átadói. Szeressétek és tiszteljétek őket, kik gyermekeiteket megtanítják mindarra, aminek tudásával megkoronázzák a ti vágyakozásaitokat: művelt emberek lesznek. S ekképpen megsokszorozzák a bizonyosságot afelől, hogy megmaradtok.” – Sánta Ferenc írta e szép sorokat.

A nagy magyar író tisztelettudó, őszinte szavai is példázzák azt, hogy minden nehézség, anyagi gond, presztízsvesztés, kiszolgáltatottság és hiábavalóság-érzet ellenére miért választják még ma is nagyon sokan a pedagógushivatást ebben az országban: gyermeket oktatni, embert nevelni a legszebb dolog a világon.

Műsorral köszöntöttek a gyerekek.

Jöjj közelebb!

Kezedbe teszem a Könyvet,
hogy vezessen a sűrű ködben.
Kezedbe teszem az átlátszó kristályt,
hogy lásd a szépet, keresd a tisztát.
Kezedbe teszem a gyertyalángot,
világíts annak, aki bántott!
Kezedbe teszem a szőtt takarót,
takard be az árván fázót!
Kezedbe teszem a fénylő kulcsot,
hogy meleg legyen, és várjon az otthon.
Indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket,
hogy kezükbe tehesd a szeretetet.
Kern Zoltán
(2005. II.szám Nyár)
Nyomtathat verzi

Korbbi cikkek:

Néhány régi cikk
·Távoktatás egyetemista szemmel
(2021. I.szám Tavasz)
·Sakk
(2018. II.szám Nyár)
·Közelítettünk…
(2016. III.szám Ősz)
·A Kéthely SE hírei
(2015. II.szám Nyár)
·Kitüntették Balla Mária főkönyvtárost
(2012. III.szám Ősz)
·Sakk
(2012. I.szám Tavasz)
·Nyári élet az óvodában
(2010. III.szám Ősz)
·Kórushírek
(2007. IV.szám Tél)
·Robotskip
(2007. I.szám Tavasz)
·Búcsú az óvodától
(2005. II.szám Nyár)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkszts: 0.03 msodperc