Tartalom
· Foldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum
· Kapcsolat

Legújabb szám
·Helyesen író kéthelyi lányok
·A Kapitány kiszállt...
·Télutó, tavaszelő az oviban
·Húsvét
·Kéthelyi sorsok
·A támogatott lakhatásért
·Kéthelyi mesterek - Mika Szabolcs, a preparátor
·Boszibál ismét
·Sakk
·Pünkösd

Anekdotákat gyűjtök…

A fenti címet adtam ennek a kis rovatnak 2013 tavaszán. Lehetett volna más címe is, pl. Az egyszeri kéthelyi vagy Mazsolák, de most már maradjunk a réginél. Az sem baj, ha nem szorosan az anekdota műfajhoz tartoznak ezek a kis életképek, de szerintem valamennyi egy-egy gyöngyszem, amit érdemes felfűzögetni, amíg szét nem gurulnak, és nyomuk nem vész.
Azóta szépen gyarapodik a gyűjtemény, köszönet érte Balla Máriának, aki szorgalmasan jegyzi őket, és másoknak, akik elmesélik vagy leírják, névvel vagy névtelenül. Várjuk a további csemegéket!
(Balázs Andorné)

Fiú vagy lány?

A grófi családban 1922-ben megszületett a negyedik gyermek, Henrietta. Nagy volt az öröm a kastélyban, még a cselédek között is. A kastély mellett volt egy nagy kertészet, sok fiatal dolgozott ott. A főkertészt, akit Topinkának hívtak, a gróf külföldről hozatta. Kedvelték a munkások. A magyar nyelvet törte, ami nagyon jól állt neki, és sok derültségre is okot adott. Ezegyszer is nagy örömmel futott a kertészetben dolgozókhoz, és újságolta, hogy megszületett a kisbaba. Kérdezték tőle, hogy fiú vagy lány? Nem tudta megmondani, ezért visszaszaladt, hogy megkérdezze.
- Én nem értem, ez se fi, se lán, ez valami különös: kontesz! – mondta, amikor visszatért. (A kontessz (contesse) szó magyarul grófnőt, grófkisasszonyt jelent.)
Így tudták meg a cselédek, hogy kislány született, de az igazi nevére csak később derült fény.

Az egyszeri asszony ebédmeghívása

Volt egy asszony a faluban, aki annyira takarékos volt, ha borsót főzött – Kéthelyen így hívták a szárazbabot -, mindig megolvasta, hány szemet tett a levesbe. Egy alkalommal, amikor ismét babot főzött, húst is tett bele, annyi darabot, ahányan a családban voltak. Éppen ebédidőben jött hozzájuk egy rokon, akit megkínáltak ebéddel. Akkor nem volt otthon az egész család. Merítettek, a vendégnek nagyon ízlett, merített mégegyszer, húst is vett újra.
- Lajcsi bátyám, mintha már az előbb is merített volna húst! – rótta meg a ház asszonya.
- Alighanem! – válaszolta Lajcsi bácsi. Ez azt jelentette, hogy valóban vett már.
- Akkor tegye vissza a húst, mert az a Jóskáé, ő még visszavan! – utasította a takarékos háziasszony a vendéget.
Hát ilyen volt az egyszeri fukar asszony vendégfogadása.

Elmesélte: Tóth Jánosné Hajdú Anna
Lejegyezte: Balla Mária
(2015. II.szám Nyár)
Nyomtathat verzi

Korbbi cikkek:

Néhány régi cikk
·Tűzoltóautóval gazdagodott településünk
(2018. IV.szám Tél)
·A Kéthely SE hírei
(2017. II.szám Nyár)
·Országos érmek kéthelyi általános iskolások nyakában
(2015. II.szám Nyár)
·Önkormányzati tájékoztató
(2013. IV.szám Tél)
·Jázmin bemutatkozik
(2012. IV.szám Tél)
·Óvodánk eseménynaptára szeptember - október hónapra
(2010. III.szám Ősz)
·Valaki hiányzik…
(2009. IV.szám Tél)
·Művészeti bemutató
(2007. II.szám Nyár)
·A gesztenyegyűjtés jutalma
(2005. III.szám Ősz)
·Élményeim a sítáborról
(2004. I.szám Tavasz)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkszts: 0.04 msodperc