Tartalom
· Foldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum
· Kapcsolat

Legújabb szám
·Óvoda udvar és játszótér fejlesztés

Trianoni emlékmű Kéthelyen

Trianoni emléktábla Kéthelyen
Móring József képviselő úr leleplezi az emlékművet
Az Asszonykórussal énekelve a magyar és a Székely himnusz könnyeket csalt a szemekbe
Ez a tábla dísze lesz Kéthelynek

Június 4-én a Trianoni békeszerződés kötésére emlékeztek országszerte. Kéthelyen a 95. évforduló alkalmából készített emlékművet a helyi Nikula Kőfaragó Műhely ajánlotta fel a falunak. Avató beszédet mondott Móring József Attila országgyűlési képviselő és Molnár Balázs, Kéthely község polgármestere. Az ünnepi műsorban szerepelt a Kéthelyi Asszonykórus, és a helyi általános iskola tanulói. Az újonnan felavatott emlékműhöz a helyi egyesületek vezetői helyezték el koszorúikat. (Hírforrás: Marcali Portál)

„Nem, nem, soha!”- hallhatjuk és láthatjuk oly sokszor ezt a Trianon nevével összeforrott mondatot korabeli archív filmfelvételeken, hanganyagokon, manapság újságokban, könyvekben, plakátokon.

Mit is jelent ez ma nekünk? Elsősorban talán azt, hogy nem, nem, soha nem feledjük azt, ami 95 évvel ezelőtt történt. Máig tartó hatását csak akkor tudjuk feldolgozni, ha ismerjük és megismertetjük a felnövekvő generációkkal is, mi történt. Sok még az adósságunk, ami az elhallgatás évtizedeinek, de az utóbbi 25 évben elharapódzó, sehová sem vezető siránkozásnak, vagy a ma még irreális vágyálmok kergetésének is köszönhető. Rettenetes és igazságtalan, ami velünk történt! Jellemző, hogy a demokrácia és az emberi jogok akkori bajnokai semmibe véve saját hirdetett elveiket, lesöpörtek minden olyan kezdeményezést, ami lehetővé tette volna, hogy az emberek kinyilvánítsák véleményüket arról, mely országhoz akarnak tartozni. Maradt a puszta hatalmi önkény, a gátlástalan hazugságokkal teli szerzési vágy, a minden józan, a jövő békéjét szolgáló megoldás merev elutasítása.

A következmény százezrek földönfutóvá tétele, az évszázadok óta egy hazában élők közötti gyűlölködés felerősödése, újabb világháború, majd a nemzeti érzést sárba taposó kommunizmus lett.

Túléltük mi a maradék hazában élők és bár megfogyva, de elszakított magyar testvéreink is. Magyar a magyarnak újra megfoghatja kezét. A határok ma már nem akadályozhatják meg, hogy magunkénak érezzük őseink örökségét szerte a tágas Kárpát-medencében. Igaz, kísértenek a múlt árnyai. Sokan egy kalap alá veszik elszakított nemzettestvéreinket a területrablókkal. Pedig ők az üldöztetésben is őrzik édes anyanyelvünket, ápolják és gyarapítják ősi kultúránkat.

Egy nemzet vagyunk, éljünk bárhol, Kárpátok koszorúzta hazánkban vagy szerte a világban. Ezen a napon emlékezünk és mi is kőbe vésett emléket állítunk. Rajtunk is múlik, hogy a hétköznapokon kiteljesedjék és összekötő kapoccsá váljon mindaz, ami legalább 1100 éve összeköt bennünket.

Kéthely község az ősöknek, valamint a jelenleg is a településen élőknek hála, gazdag emlékművekben. Legyünk büszkék a felavatandó emlékművünkre, és fentről az őseink is büszkén néznek le ránk.

Szomorú pontja történelmünknek 1920. június 4., hisz Magyarországot olyan nagy büntetéssel sújtották az akkori európai nagyhatalmak, mely a történelem során példátlan volt. A magyar nemzetet hétfelé szabdalták. 3,5 millió magyart a megkérdezése nélkül, akarata ellenére idegen uralom alá kényszerítettek. Nem akarjuk azt, hogy ez az igazságtalanság, a nemzetközi jog valamennyi elvét semmibe vevő döntés, mely a magyar nemzet egyik legmélyebben fájó sebe, a feledés homályába merüljön.

(Részlet Molnár Balázs polgármester úr beszédéből)

A Nikula család fejében régen megfogalmazódott az emlékmű állítása, mely a trianoni békeszerződéssel elcsatolt országrészekre és az egykor volt történelmi Nagy-Magyarországra emlékeztet. Fekete gránitból készült, ami egyben a gyász jelképe. A döntött emlékműnek is van mondanivalója: a magyar nép az olykor végpusztulással fenyegető sorscsapások ellenére is talpon tudott maradni. Az emlékmű bal felső sarkában helyet kapott az 1915-1918 között használt címer, amely tartalmazza Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Bosznia és Fiume címerét. Alatta egy Wass Albert idézet olvasható: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez – testvér- ne légy hűtlen soha!”

Méltó emléket szerettünk volna állítani a magyarság egyik legnagyobb tragédiájának. Jelezve azt, hogy nem felejtünk, jelezve azt, hogy egy a nemzetünk, mutatva azt, hogy a Kárpát-medencének nemcsak közös múltja volt, hanem a jövőjének is közösnek kell lennie! Nagyon sokan a nemzet egységében hiszünk, és élnek nálunk is szép számmal olyan honfitársaink, akiknek fáj Trianon.

Községünk lelkületéről mindent elárul, hogy mit épít, és milyen emlékműveket ápol.
Emlékmű állításával, a nemzeti öntudat, a hazaszeretet példás megvallásával az utánunk következő nemzedékekben is nemes érzelmeket kelthetünk. Dicső múltunk történelmének kőbe vésett megörökítésével hangsúlyozhatjuk meggyőződésünket, hogy egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak, és reménykedhetünk minden megpróbáltatás, sorscsapás ellenére a szebb magyar jövendőben!

Ezért úgy gondolom, érthető, hogy a településünk nemzetünket és történelmünket tisztelő lakossága a trianoni békediktátum 95. évfordulója alkalmából egy olyan emlékművet állít, mely mindig emlékeztetni fog minden korosztályt, e szomorú tragédiára. Ezért kell megköszönni a Nikula családnak kezdeményezésüket, a kivitelezői munkájukat, és mindenki másnak, aki részt vett az emlékmű létrehozásában.

Köszönöm Kéthely Község Képviselőtestületének, hogy egyhangúlag mellé állt az ügynek, hogy érezte a múltban rejlő erőt, hogy a nemzetünk történelmére akkor is büszkének kell lennünk, ha az fájó pontja is. Köszönöm, az erkölcsi, és az anyagi támogatást mellyel ez az emlékmű létrejöhetett. Külön köszönöm azoknak, akik a mai eseményünkhöz méltó ünnepi műsort varázsolnak, személyükkel hozzájárulnak, és mindazoknak, akik részvételükkel megtisztelik településünk e jeles eseményét.

Ez az emlékmű ösztönözzön mindenkit arra, hogy nemzetünk e tragédiáját, okait, annak máig ható következményeit megismerje, és az igazságtalanságot soha el nem fogadva, büszke és öntudatos tagja legyen nemzetünknek.

(2015. II.szám Nyár)
Nyomtathat verzi

Korbbi cikkek:

Néhány régi cikk
·Állatartás
(2020. II.szám Nyár)
·Alakuló testvér-települési kapcsolat
(2017. IV.szám Tél)
·Programterv
(2017. I.szám Tavasz)
·Egy gazdag életmű
(2014. IV.szám Tél)
·Egy kéthelyi könyvbemutató
(2013. III.szám Ősz)
·Kirándulás Angliába
(2011. II.szám Nyár)
·Leltár és tervek
(2010. I.szám Tavasz)
·Iskolai hírek
(2008. I.szám Tavasz)
·Boszorkánybál a művelődési házban
(2006. I.szám Tavasz)
·Önkormányzati hírek
(2004. III.szám Ősz)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkszts: 0.07 msodperc