Az elmúlt hónapban két országos rajzpályázatra küldtem be munkáimat, mely mindkét esetben várakozásomat felülmúló eredménnyel zárult. Az első pályázatra Németh József atya hívta fel a figyelmemet, mivel ezt a Katolikus Caritas hirdette meg „Szupernagyi” címmel. A pályaművet otthon készítettem el. Pár héttel utána tudatták velem a jó hírt, hogy az 1100 pályázó közül, felsős kategóriában 1. helyezést értem el, és szeretettel várnak az esztergomi díjkiosztó ünnepségen. Ez a nap örökké emlékezetes marad számomra, mivel a hazaút a hóvihar miatt egy napig tartott. Szüleimmel együtt Polgárdiban rekedtünk, és ott éjszakáztunk a közösségi házban műanyag széken ülve. A helyi polgármesteri hivatal dolgozói köszönetet érdemelnek áldozatos munkájukért az ott rekedtek segítésében. Csak másnap délben tudtunk elindulni és délután 4-kor értünk haza.
A másik rajzpályázatot anyukám ajánlotta, melyet a DRV hirdetett meg a Víz Világnapja alkalmából. Ott felsős kategóriában 2. helyezést értem el, szintén országos szinten. Ez a díjátadás Siófokon volt, és már nyugodtabb körülmények közt zajlott. Értékes nyereményekkel tértem haza: 15.000 Ft-os könyvutalvánnyal a Libribe, és egy társasjátékkal. A díjátadás után kis műsorral köszöntötték a nyerteseket: egy óvodás kislány mesét mondott, és a Csodák Palotájából érkezett fizikus kísérletezett a vízzel és a nitrogénnel, ami nagyon érdekes és látványos volt.
Ezekből azt a következtetést vonom le, hogy ha legközelebb is felhívják rá a figyelmemet, szívesen részt veszek további rajzpályázatokon, mert nagyon szeretek rajzolni és örömmel tölt el, ha díjazzák munkámat.
 |
|
|
|
|