Őszi évfordulók

Október 6.

Hazánkban az 1848. március 15-én kirobbant forradalom a magyar gazdaság és társadalom átalakítását tűzte ki céljául: jobbágyfelszabadítás, törvény előtti egyenlőség, felelős magyar kormány, sajtószabadság, önálló magyar hadsereg létrehozása.
A Habsburg uralkodók, az udvar befolyásos nemesei ugyanakkor a régi rendszert szerették volna fenntartani, így mindent megtettek a forradalom leveréséért.
A dicsőséges tavaszi hadjárat után az osztrák haderő fővezéreinek közvetlenül nem volt módja beváltani I. Ferenc József császár fenyegetéseit. A megtorlás irányelveit Julius von Haynau táborszernagy győri kiáltványában tette közzé, eszerint Magyarországon 1848. október 8. után ,,a magyar pártütéssel összeköttetésben" elkövetett "minden bűntettek és vétségek" a haditörvények hatálya alá estek. Halálbüntetés várt a magyar hadsereg tábornokaira, az Országos Honvédelmi Bizottmány és a Szemere-kormány tagjaira, a debreceni trónfosztást elfogadó képviselőkre.
A megtorlás legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a napon végezték ki Pesten gr. Batthyány Lajost, az első felelős kormány miniszterelnökét, Aradon pedig a honvédség tizenhárom tábornokát. Már maguk a kivégzések is - de különösen furcsa körülményeik -, kiváltották az európai közvélemény rokonszenvét a magyarság iránt.
Szabadságharcunk hős tábornokai emberi tartásukkal példát mutattak, s kiérdemelték, hogy az utókor egy-egy szál gyertya meggyújtásával és főhajtással emlékezzen meg róluk.

Október 23.

Október 23. kettős ünnep: megemlékezés és tisztelgés 1956 szellemisége előtt, másrészt köztársaságunk kikiáltásának évfordulója.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy nehéz az 1956-os eseményekről hitelesen beszélni, írni. Az emberek többségének a forradalom, szabadságharc kifejezések és Nagy Imre neve jutnak eszébe. A pontos és mélyebb szintű tájékozottság kialakulását nagymértékben akadályozza a bizonytalanság: hiszen eltérő, sőt egymásnak alapvető kérdésekben ellentmondó véleményeket olvashattunk és hallhattunk az elmúlt évtizedekben. A tárgyilagos látásmód kialakítását megnehezíti az időbeli közelség - csupán 48 évvel ezelőtt történtekről -, a közelmúltunkról van szó; továbbá az '56-os eseményekben sokan személyesen érintettek.
1956 történései párhuzamba állíthatók a magyar történelem két korábbi eseményével: az egyik az 1703-tól 1711-ig tartó II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc, a másik az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc.
Csak néhány hasonlóságot kiemelve: Mindhárom esemény egy elnyomó, önkényuralmi rendszer rabságából való kiszakadást jelentette, amely összekapcsolódott a társadalmi és politikai haladás gondolatával. Hasonlóan alakult a forradalmak vezetőinek sorsa is: ami vagy száműzetést, emigrációt jelentett, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Kossuth Lajos esetében, vagy kivégzést, mint az első felelős magyar miniszterelnök, gr. Batthyány Lajos és az '56-os forradalom miniszterelnöke, Nagy Imre számára. Mindhárom magyar esemény jól illeszkedett az adott korszak európai forradalmai sorába.
Megegyeznek abban is, hogy Európa és a világ közvéleménye egyaránt magára hagyta e forradalmakat, melyek támogatás nélkül elkerülhetetlenül bukásra ítéltettek.
A rendszerváltozás 1956 októberének szellemiségét, jelentőségét átérezve méltó helyére emelte ezt a napot: nemzeti ünnepeink közé, és hozzá kötötte a demokratikus Magyar Köztársaság kikiáltását.