Tartalom
· Foldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum

Legújabb szám
·Le a cipőkkel! Elkészült!
·Aranysakál és róka “létük” csúcspontján
·Németh István nyomdokain
·Megújul a szőlőhegyi kápolna
·Önkormányzati hírek
·Huszonöt éve, 1996-ban alakult meg a sakkszakkör
·Hírek a Települési Értéktár tájáról
·Az újrakezdés sokszor a legjobb döntés az életben
·Annus néni 95 éves
·Sakkhírek
·Nyári táborok az általános iskolában - Hasznos ismeretek
·Kalandozó tábor – két turnusban
·Német nyelvi tábor
·Léna virágoskertje és ami mögötte van…
·Egy fiatal fotós Kéthely értékeinek nyomában

Őszi évfordulók

Október 6.

Hazánkban az 1848. március 15-én kirobbant forradalom a magyar gazdaság és társadalom átalakítását tűzte ki céljául: jobbágyfelszabadítás, törvény előtti egyenlőség, felelős magyar kormány, sajtószabadság, önálló magyar hadsereg létrehozása.
A Habsburg uralkodók, az udvar befolyásos nemesei ugyanakkor a régi rendszert szerették volna fenntartani, így mindent megtettek a forradalom leveréséért.
A dicsőséges tavaszi hadjárat után az osztrák haderő fővezéreinek közvetlenül nem volt módja beváltani I. Ferenc József császár fenyegetéseit. A megtorlás irányelveit Julius von Haynau táborszernagy győri kiáltványában tette közzé, eszerint Magyarországon 1848. október 8. után ,,a magyar pártütéssel összeköttetésben" elkövetett "minden bűntettek és vétségek" a haditörvények hatálya alá estek. Halálbüntetés várt a magyar hadsereg tábornokaira, az Országos Honvédelmi Bizottmány és a Szemere-kormány tagjaira, a debreceni trónfosztást elfogadó képviselőkre.
A megtorlás legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a napon végezték ki Pesten gr. Batthyány Lajost, az első felelős kormány miniszterelnökét, Aradon pedig a honvédség tizenhárom tábornokát. Már maguk a kivégzések is - de különösen furcsa körülményeik -, kiváltották az európai közvélemény rokonszenvét a magyarság iránt.
Szabadságharcunk hős tábornokai emberi tartásukkal példát mutattak, s kiérdemelték, hogy az utókor egy-egy szál gyertya meggyújtásával és főhajtással emlékezzen meg róluk.

Október 23.

Október 23. kettős ünnep: megemlékezés és tisztelgés 1956 szellemisége előtt, másrészt köztársaságunk kikiáltásának évfordulója.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy nehéz az 1956-os eseményekről hitelesen beszélni, írni. Az emberek többségének a forradalom, szabadságharc kifejezések és Nagy Imre neve jutnak eszébe. A pontos és mélyebb szintű tájékozottság kialakulását nagymértékben akadályozza a bizonytalanság: hiszen eltérő, sőt egymásnak alapvető kérdésekben ellentmondó véleményeket olvashattunk és hallhattunk az elmúlt évtizedekben. A tárgyilagos látásmód kialakítását megnehezíti az időbeli közelség - csupán 48 évvel ezelőtt történtekről -, a közelmúltunkról van szó; továbbá az '56-os eseményekben sokan személyesen érintettek.
1956 történései párhuzamba állíthatók a magyar történelem két korábbi eseményével: az egyik az 1703-tól 1711-ig tartó II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc, a másik az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc.
Csak néhány hasonlóságot kiemelve: Mindhárom esemény egy elnyomó, önkényuralmi rendszer rabságából való kiszakadást jelentette, amely összekapcsolódott a társadalmi és politikai haladás gondolatával. Hasonlóan alakult a forradalmak vezetőinek sorsa is: ami vagy száműzetést, emigrációt jelentett, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Kossuth Lajos esetében, vagy kivégzést, mint az első felelős magyar miniszterelnök, gr. Batthyány Lajos és az '56-os forradalom miniszterelnöke, Nagy Imre számára. Mindhárom magyar esemény jól illeszkedett az adott korszak európai forradalmai sorába.
Megegyeznek abban is, hogy Európa és a világ közvéleménye egyaránt magára hagyta e forradalmakat, melyek támogatás nélkül elkerülhetetlenül bukásra ítéltettek.
A rendszerváltozás 1956 októberének szellemiségét, jelentőségét átérezve méltó helyére emelte ezt a napot: nemzeti ünnepeink közé, és hozzá kötötte a demokratikus Magyar Köztársaság kikiáltását.

Vörös Zsolt
(2004. III.szám Ősz)
Nyomtathat verzi


Néhány régi cikk
·Falunap 2019
(2019. II.szám Nyár)
·Sakk
(2018. III.szám Ősz)
·Kereskai Béla amatőr alkotó
(2016. III.szám Ősz)
·„Én nem a győztest éneklem”
(2015. II.szám Nyár)
·Antal László emlékei
(2012. IV.szám Tél)
·Az új tanév küszöbén
(2011. III.szám Ősz)
·Mióta van iskola Kéthelyen?
(2010. I.szám Tavasz)
·Nem értem a kérdést, s nem tudom a választ
(2008. IV.szám Tél)
·Levél az olvasóknak
(2006. I.szám Tavasz)
·Gondolatok volt iskolámról
(2005. II.szám Nyár)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkszts: 0.06 msodperc