„Ugye milyen jó gyermeknek lenni?!
Önfeledten játszani, nevetni!
Nem törődni a világ dolgával,
Csak álmodni a szeretet mosolyával!”
Bizony! Ezt az érzést élhették át ismét a kéthelyi ovisok május 29-én, az óvoda gyermeknapján. Csupa jó program volt aznap csak a gyerekeknek, csak a gyerekekért.
A délelőtt folyamán a kicsik korongozhattak, királynőnek öltözhettek, társasjátékozhattak, felülhettek a mozgó csodajátékokra, íjászkodhattak, az arcukat festethették. Birtokukba vehették a marcali és a helyi tűzoltóság egy-egy kocsiját, és a marcali rendőrség egyik autóját. Szóltak a szirénák és a dudák, a gyerekek újra meg újra bekapcsolhatták, nem tudtak betelni a hangjukkal.
Közben bevágtatott a Szeles nevű táltos paripa is, és megkezdődhetett a bátorságpróba. Nos, a kéthelyi ovi tele van bátor gyerekekkel, mert többségük bizony nyeregbe ült és vágtatott a paripa hátán.
Az óvó nénik eközben a kemencében langallót sütöttek, amit a gyerekek jóízűen fogyasztottak el. A délelőtti programok ebédig tartottak, utána a kicsik aludni mentek, a nagyok pedig már alig várták, hogy felfújják a várva várt ugráló várat. Azonban az időjárás nem volt kegyes, esni kezdett az eső. De a szervezők nem estek ám kétségbe, bevitték az oviba a légvárakat, és két teremben, két ugrálóban folytathatták az ovisok a játékot.
Jó volt látni a kipirosodott arcocskákat, a fénylő szemeket, a jóízű mosolyokat. Jó volt hallani a zsivajt, a nevetést.
 |
|
|
|
„Bárcsak újra gyermek lehetnék!
Önfeledten játszanék, nevetnék!
Nem törődnék a világ dolgával!
Csak álmodnék a szeretet mosolyával!”
Köszönet minden segítségért a szervezők nevében!
|
Nyomtatható verzió