Tartalom
· Foldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum
· Kapcsolat

Legújabb szám
·Helyesen író kéthelyi lányok
·A Kapitány kiszállt...
·Télutó, tavaszelő az oviban
·Húsvét
·Kéthelyi sorsok
·A támogatott lakhatásért
·Kéthelyi mesterek - Mika Szabolcs, a preparátor
·Boszibál ismét
·Sakk
·Pünkösd

Akinek a templom festett üvegablakait köszönhetjük

Fehér Józsefné Molnár Erzsébet portréja

FehérJózsefné

Fehér Józsefné, Bözsi néni 84 éves, 25 évig élt külföldön, de mindig haza vágyott, pedig itthoni élete, fiatalsága nem volt könnyű.

A falusi emberek sorsa mindig küzdelmes volt, nőké, férfiaké egyaránt. Egész éven át nehéz fizikai munkát végeztek. A nyári melegben kézzel arattak, csépeltek kézzel és géppel, Kéthelyen úgy mondták: a masina mellé jártak. Télen pedig az erdőre, fát kitermelni. Nemcsak a férfiak, hanem a lányok, asszonyok, sőt sokszor még a gyermekek is részt vettek ezekben a nehéz, izzadságos munkákban. Így volt ez Molnáréknál is, az övék is nagycsalád volt, ahogy akkoriban a legtöbb.

A 20. században a szegénység mellett még két háború is sújtotta a népet. Bözsi néni is ahhoz a generációhoz tartozik, akinek a sorsába beleszólt a háború. Jövendőbelijét várta onnan vissza, de helyette csak egy papír, a gyászhír érkezett. Aztán jött egy másik férfi, aki a férje lett. Házasságukból két gyermek született, egy fiú, László és egy leány, Mária Magdolna. Megint nehéz idők jöttek, a Rákosi korszak, a beszolgáltatás, a padlások lesöprése, törvénytelenségek. A forradalom (1956) után Bözsi néni férjének, Fehér Józsefnek mennie kellett, itt kellett hagyni a családot. Svájcban lelt menedéket, ahonnan később szerencsére segíteni tudta az itt maradottakat. Eltelt több mint tíz év, a gyermekek már felnőttkorba léptek, s Bözsi néni a férje után mehetett. 1968-at írtak ekkor. Svájcban új életet kellett kezdenie, a rég látott férjén kívül nem ismert senkit, nem ismerte a nyelvet sem. Eleinte alkalmi munkát végzett, később egy csokoládégyárba járt dolgozni. A gazdag Svájcban is az itthoniakra gondolt, s nem pazarolt. Segítette a gyermekeit, unokáit, testvéreit és a szíve, a szívük mindig visszavágyott. Hosszú munkás évek után, idős korukban áttelepültek Ausztriába, hogy közelebb legyenek a hazához, az itthoniakhoz. Így gyermekeikkel is sűrűbben találkozhattak. Azt is elhatározták, ha haza kerülnek még egyszer Magyarországra, a közösségért, a falujukért is valami nemeset cselekednek. Szerencsére vágyuk teljesült, a vasfüggöny megszűnt, s 1993-ban ők is hazatérhettek Magyarországra, a szülőfaluba.

Templomba járó emberek lévén, látták és megcsodálták a nyugati katedrálisok, templomok festett üvegablakait. Látták, hogy itthon a templom már felújításra szorul, az ablakok is rosszak, ezért elhatározták, hogy megspórolt pénzüket szép, új, festett templomablakokra és a templom felújítására ajánlják. Felkeresték hát az akkori plébánost, Sass Rudolfot, hogy szándékukat bejelentsék. A fiatal plébános csodálkozott, és azt mondta:
– Bözsi néni, ez nagyon sok pénzbe kerül.
– Ne törődjön vele plébános úr, mi a férjemmel ezt elhatároztuk, s véghez is visszük. - válaszolta Bözsi néni.
Sass Rudolf intézkedett, elindította a hivatalos teendőket. Közben Bözsi néni férje nagyon beteg lett. Félt, hogy már nem láthatja a templomot az új ablakokkal. Felesége gondosan, odaadóan ápolta és bíztatta:
– Ne félj, még talicskán is letollak, hogy lásd, csak tarts ki! Józsi bácsi egészsége azonban gyorsan romlott, 1995. szeptemberében elhunyt. Az új, festett ablakok 1996-ban készültek el, június 6-án került sor a felszentelésükre.

Kevés község részesült ilyen szép és nagylelkű adományban. Köszönet érte az egész falu nevében!

De nézzük meg, kiket ábrázolnak az üvegre festett képek! Az adományozó nem feledkezett meg családjáról, a családtagok védőszentjeit álmodta meg a képekre.
A szentélyben, a főoltár mellett Jézus szíve látható, ezt a képet már rég elhunyt Kálmán testvéréért ajánlotta fel. A keleti oldalon Mária szíve, ő a húga védőszentje, mellette Szent László, aki pedig a fiáé. A Mária oltára melletti kép a leánya védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázolja. A Jézus szíve oltárnál pedig a nővére, Teréz emlékére festett üvegablak található. Ezzel szemben látható magának az adományozónak a védőszentje, Szent Erzsébet. Fönt a kóruson, pedig Szent Rozália képe, az édesanyja emlékére. Szintén a kóruson, de a keleti oldalon látható Szent István, Molnár István, az édesapa védőszentje.
Így fonódik egybe a Fehér, a Molnár család és a kéthelyi templom története.

Szent Erzsébet a templomablakon
Fehér Józsefné történetét Nagy Kálmánné jegyezte le
(2008. I.szám Tavasz)
Nyomtathat verzi

Korbbi cikkek:

Néhány régi cikk
·Tájékoztató a hulladékudvarról
(2018. III.szám Ősz)
·Meghívó
(2017. I.szám Tavasz)
·Önkormányzati fejlesztések
(2016. I-II.szám Nyár)
·Mika Szabolcs
(2014. III.szám Ősz)
·A Nyitott Klub programjairól
(2012. IV.szám Tél)
·Nyári sakkesemények
(2011. III.szám Ősz)
·Leltár és tervek
(2010. I.szám Tavasz)
·Bizonytalanságok és várakozások az iskolában
(2007. II.szám Nyár)
·Kompetenciaalapú és integrációs oktatás
(2006. III.szám Ősz)
·eMagyarország pont az iskolában
(2004. II.szám Nyár)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkszts: 0.05 msodperc