Somogy megye egyik legnagyobb uradalmának története a 18. század első harmadáig nyúlik vissza. 1727. október 11-én kelt ugyanis az a szerződés, amely rögzíti, hogy az egykor Fanchy, majd (Z)sankó, s végül 1726-ban Harrach Raymund tulajdonába lévő birtok Hunyady Antal, József és István tulajdonába megy át. A család hamarosan, egész pontosan 1745. december 22-én elnyerte a kéthelyi előnevet. 1753-ban bárói rangot, János fia ugyancsak János 1792-ben magyar, 1797-ben birodalmi grófi rangot szerzett. A család nemességének története egyébként 1607-ig vezethető vissza, amikor is Hunyad megyei Nagy András címeres levelet és birtokokat kapott Rudolf királytól. A család több tagja is jelentős szerepet játszott a megyei és az országos politikában. Pl. László (1826-1899) 1867-től cs.kir. kamarás, a somogyszili kerület képviselője az országgyűlésben, Imre (1827-1902) alezredes, a főrendiház tagja, udvari kamarás. Dr. gróf Hunyady József (1876-1942) somogyi képviselő, IV. Károly főudvarmestere.
 |
|
|
|
Az uradalom szervezetének kiépülése a 18. század végére tehető. A birtokok korszerűsítésének és a család felemelkedésének időszaka ez. Somogyban lévő területeik - négy birtokcsoportot alkottak, négy központtal, amelyek a következő települések voltak: Somogyszil, Hosszúfalú, Balatonszemes és Kéthely. Az akkoriban mezővárosi ranggal bíró Kéthelyhez tartozó terület volt a legnagyobb kiterjedésű birtoktest. Mesztegnyő, a Hunyady család temetkezési helye, az uradalomban alközpontként működött. A család a 19. század elején már jelentős eredményeket ért el a gazdálkodás különböző területein. Az állattenyésztés különösen fontos ága volt a gazdaságnak. Sáriban a szarvasmarha- és juhtenyésztés kiemelkedően magas színvonalon folyt. Jelentős volt Kéthelyen az erdőterület is, a vadászat, s Bagl(y)asban a szőlőművelés. Hunyady József (1773-1821) külföldről hozott szakembereket a gazdaság fejlesztésére. Kevesen tudják, hogy ő rendezett Magyarországon elsőként lóversenyeket, 1814-1821 között évente, s azt is, hogy Széchenyi István az ő emlékének ajánlotta a Lovakrul című munkáját. Ma is rendeznek gróf Hunyady József emlékversenyt, sőt Batthyány-Hunyady díj is létezik a lóversenysportban.
,,…a kéthelyi uradalom berendezésében, ménese, juhászata, takarmánytermesztése, fásítása, csatornázása, gép-beruházásai összességében Somogy nagyszámú mintagazdaságai között is mintagazdaság számba vehető.”-írja az uradalomról még a 19. században Baksay Sándor.
A családnak balatonszemesi birtokaik révén szerepe volt a balatoni fürdőkultúra és a vízi sportok fejlesztésében. 1912-ben gróf Hunyady Józsefet választották a Balatoni Yacht Club elnökévé. Balatonszemesen elsőként nyaralóépületek céljára gróf Hunyady Imre méretett ki a tóra néző birtokából telkeket. A terület neve ma is Hunyady-telep. Ugyancsak ő épített elsőként 1882-83-ban nyaralót Balatonberényben, amely szintén Hunyady-birtok volt.
A kéthelyi központban igen fejlett volt a majorsági gazdálkodás. A viszonylag nagyszámú épület, az eszközleltár is erről vall a 19. század elején. A 20. század első felében a Hunyady családot ott találjuk Somogy megye legnagyobb adófizetői között.
 |
|
|
|
Községünkben még ma is számos olyan, faluképi szempontból is meghatározó épület áll, melyet a Hunyady család építtetett. Nem a teljesség igényével: a barokk stílusban épült római katolikus templom, a vele szemben álló kastély, a Diófa utcában álló magtár, a volt gőzmalom épülete a Malom utcában, a volt kórház épülete az Ifjúság utcában, amely ma óvoda, a nagypince a Bagl(y)asban. A legnagyobb épület, Sári pusztán a kastély, a család személyes céljait szolgálta, s amely lényegében a földesúr Somogy megyei birtokainak központját reprezentálta. Nem áll már sajnos számos létesítmény: a téglagyár, a kisvasút, az ún. cselédházak, gazdasági épületek nagy része. A birtok utolsó tulajdonosa, dr. gróf Hunyady József 1942-ben bekövetkező halála után, fia, gróf Hunyady Imre volt.
 |
|
|
|
A Hunyady család és a község kapcsolata a nagybirtokok felosztásakor, illetve az 1948-as államosításkor jogilag lezárult egy időre, azonban ennek a kapcsolatnak máig tartó hatásai vannak az emberek sorsában, a község arculatában, adottságaiban.
|
Nyomtatható verzió