Mindennapjaink az óvodában

Azok a társadalmi változások, amelyek – különösen a rendszerváltás óta – meghatározzák napjainkat, erősen befolyásolják az óvodában a napi pedagógiai gyakorlatot. A család, mint elsődleges szocializációs tér többféle működésbeli változáson esett át: a többgenerációs családmodell visszaszorult, az édesanyák egyre hamarabb kénytelenek újra munkába állni, a szülők életében gyakoriak a munkahelyváltások, növekvő erőfeszítést kell tenniük a családjuk anyagi és egzisztenciális biztonságának megőrzéséért.

Az az idő és odafigyelés, amit eddig a gyermekek nevelésére és személyiségük kibontakoztatására fordíthattak, erősen leszűkült. A hátrányos helyzetű gyermekek száma folyamatosan nő, ezzel arányosan az óvoda személyiségformálásának megnőtt a szerepe. Egyre több esetben a családi nevelés hiányosságainak pótlása felé fordul.

Az életmódbeli változásokkal együtt azok a külső szocializációs modellek (különösen a rádió, tévé), amelyek a gyermekekre hatást gyakorolnak, teljes értékválságról tanúskodnak. Ebben a rendszerben nemcsak a szülők, hanem mi, pedagógusok is elbizonytalanodunk. Fejlett önismeretre, a konfliktus-megelőzésben és a konfliktuskezelésben, az együttműködésben és az előítélet-mentes kommunikációban elméleti és gyakorlati tudásra van szükségünk ahhoz, hogy az egyre inkább integrálóvá váló óvodai környezetben a ránk bízott gyermekeket a legsikeresebben tudjuk eltérő képességeiknek és készségeiknek megfelelően fejleszteni.

A szülőkkel való együttműködés fontosságára helyezzük a hangsúlyt. A gyermek személyiségét az őt nevelő szülő ismeri a legjobban, a gyermek közösségben való viselkedését pedig az óvónő a legtüzetesebben. Mindennek az alapja a bizalom, melynek kiépítésére a minőségfejlesztési csapattal folyamatot dolgoztunk ki, ami az óvodába érkező gyermekkel kezdődik.

• Még az óvodába lépés előtt az óvónők meglátogatják a gyermekeket otthoni környezetükben. Apró, saját készítésű ajándékkal kedveskednek nekik.
• A beszoktatás a szülőkkel közösen történik (egyéni elbírálás alapján, a szülők kérése szerint).
• Kérdőív kitöltése, mely az anamnézisen túl fontos kérdésekre is kiterjed, pl. Mivel szeret a gyermek játszani? Hogyan, milyen eszközökkel szokta a szülő büntetni vagy dicsérni? Szokott-e mesélni, énekelni?
• Javaslatot kérünk a szülőktől rendezvényeinkkel, nevelési programunkkal kapcsolatban.
• Szülő-gyermek közös programjaink (mézeskalácssütés, tojásfestés) különösen sikeresek.
• Szülők bevonása konkrét feladatokkal (farsang, ünnepélyek, óvodai bál), amikor csak lehetséges. Az idei Katalin napi bálunkon való közreműködést és önzetlen segítséget minden szülőnek és óvodán kívüli támogatónknak köszönjük.

Mindezekkel az a célunk, hogy a szülői közösséggel olyan együttműködést alakítsunk ki, amellyel hozzájárulunk az óvodai élet örömtelibbé tételéhez, ugyanakkor lehetőséget kínál arra is, hogy a kisebb nézeteltérések, félreértések tisztázódjanak, vagy eleve elkerülhetővé váljanak.