„A fotográfia által a jelen üzen a jövőnek”- írta a Magyar Nemzeti Múzeum egyik fotótörténésze a közelmúltban. Úgy vélem, ez a gondolat fordítva is igaz: a fotográfia által a múlt üzen a jelennek. Ez a címe annak a kiállításnak is, amelyet karácsony előtt nyitunk meg a művelődési házban.
A kiállítás anyagát azok a Kéthelyről vagy kéthelyiekről készült régi fotók adják, amelyeket az eddig felkeresett helybeliek és az innen elszármazottak bocsátottak rendelkezésemre. A gyűjtést kb. három éve kezdtem, s rendkívüli segítőkészséget, lelkes támogatást tapasztaltam, melyet most itt szeretnék megköszönni mindenkinek. A képeket számítógépre vittem, szakszóval digitalizáltam. Több száz kép gyűlt össze, ezekből válogattam ki mintegy százötvenet a kiállítás céljára.
A képek eredeti példányai önmagukban személyes és családi emlékek, együtt azonban már ennek a közösségnek, a község múltjának, az itt élő emberek életének dokumentumai. Melyeket őriznünk, ismernünk kell. Ma már nemcsak az írott szövegek források a történelmi, a néprajzi, a honismereti és a helytörténeti kutatások számára, hanem a fotók és más képes dokumentumok is. Több nagy- és kisváros is adott már ki képeslapokból, fotókból összeállított albumot, számos községben szintén gyűjtőmunka folyik.
A 20. század elején elsősorban polgári szokás volt a fényképezkedés. Falun, a parasztság körében csak az első világháború körüli időkben kezdett terjedni a módosabb családokban, városi hatásra. A kiállítás képei bizonyítják, így volt ez Kéthely esetében is. Kezdetben csak műtermi felvételek, majd vándorfényképészek fotográfiái készültek, ezekből többet is láthatunk a kiállításon. Az amatőr fényképezés, amely gyakran az életből ellesett pillanatokat rögzíti – ellentétben a műtermi képekkel –, nálunk csak az 1940-es években kezdődött el, és az 1960-as évektől vált általánossá. Ezt is tanúsítja a kiállítás.
Minden egyes fennmaradt régi kép igen nagy érték, mert üzenetet hordoz, a múlt üzenetét a jelennek; épületekről, eseményekről, emberekről, öltözködésről, szokásokról, valamint örömről, bánatról, kultúráról, hitről, ízlésről. S ezek az üzenetek a mai generációknak legalább olyan fontosak, mint a jelen ismerete, mert nélkülük nem tudjuk tervezni a jövőt.
A kiállítás az idősebbeknek egy kis emlékezésre ad alkalmat, a fiataloknak pedig a település múltjának, nagyszüleik, szüleik mindennapi életének megismerésére, kíváncsiságának felkeltésére.
A gyűjtés még nem fejeződött be, ezért szeretném mindazok segítségét kérni, akiket még nem tudtam felkeresni. Ha van a birtokukban olyan régi, 1989 előtt készült fotó, amely Kéthely múltjának feltárását segítheti, kérem, jelezzék ezt! Távolabbi terv egy képes, nyomtatott vagy digitális album kiadása is.
A jelentkezést várom személyesen (hétvégeken), de jelezhetik segítő szándékukat családomnak, vagy akinek lehetősége van rá, küldhet e-mailt (ballamaria@c2.hu) is.
Köszönöm mindazok segítségét, akik képeik átadásával vagy más módon lehetővé tették a kiállítás létrehozását, melynek megtekintését mindenkinek figyelmébe ajánlom.
|