Tartalom
· Foldal
· Ajánlj minket!
· Cikkek
· Impresszum
· Kapcsolat

Legújabb szám
·A Nyitott Klub elmúlt öt évéről
·Ha nyár….., akkor olvasótábor!
·300 éves az iskolai oktatás Kéthelyen
·Állatartás
·Nehéz hónapok a vírushelyzet miatt
·Helyi gazdaságfejlesztés Kéthely községben
·Német nyelvi tábor
·Három éve Kéthelyen az Atroplusz Kft.
·Erdei játszótábor két turnusban
·Újra pereg a film a Kéthelyi moziban
·Egyszerűen szép
·Magyarok kenyere gyűjtőpont Kéthelyen

170 éve Kéthelyen született „a népszínművek múzsája”, Hegedűsné Bodenburg Lina (1836-1859)

Hegedűsné Bodenburg Lina

Vannak olyan tehetségek, akiknek a pályája tragikusan korán félbeszakad. Ilyen volt községünk szülötte, a nagyon tehetséges és gyönyörű színésznő, Bodenburg Lina, akiről a közelmúltig nem is tudtunk. Most, hogy már rátaláltunk, ne felejtsük el őt, ápoljuk az emlékét, s születésének mostani, 170. évfordulóján méltóan emlékezzünk meg róla.

Bodenburg Lina tehát Kéthelyen született 1836. június 22-én. Erre bizonyíték a kéthelyi római katolikus születési anyakönyvi bejegyzés. Szülei: Bodenburg András és Steinbach Franciska. A házasságkötése után, a kor szokása szerint felvette férje, Hegedűs Lajos nevét, így lett Hegedűsné Bodenburg Lina. Édesapja keszthelyi születésű, képzettsége szerint borbély volt. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, a kassai lovas nemzetőrség őrmestereként. Leánya, Lina a szabadságharc bukása után Miskolcon, majd Kassán apácáknál nevelkedett. Életrajzíróitól tudjuk, hogy megtanult franciául, németül, kedvenc olvasmányai már nagyon fiatalon a színművek voltak. Aradon lépett először színpadra 1854. február 18-án egy híres vándorszíntársulatban, a Csíkós című népszínműben. Hegedűs Lajossal, aki színész, író, műfordító, színigazgató volt, 1855. május 22-én kötött házasságot. Az említett városokon kívül játszott még Nagyváradon, Győrben, Debrecenben és Szegeden is. Egy sikeres nemzeti színházi vendégszereplés után 1858-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A kor legsikeresebb és legnépszerűbb népszínműénekese lett, híres partnere, Füredi Mihály oldalán. Sok népdalt és nótát tettek ismertté. (Pl. Azért, hogy kend kicsit ragyás, De szeretnék rámás csizmát viselni, Piros kukoricaszár stb.) A pesti közönség is azonnal a szívébe zárta. A sajtó igen lelkesülten és nagy elismeréssel írt fellépéseiről. Játékát a finomság és eredetiség jellemezte. Tehetsége ragyogó szépséggel, bájjal párosult. Arcának kellemes vonásait az utókor számára több portré is megörökítette, így például Telepi Károly festménye és Barabás Miklós rajza. Alig egy évig lehetett a Nemzeti Színház népszerű művésznője. Harmincnál több szerepet játszott ez alatt az egy év alatt. Halálakor a Vasárnapi Újság visszaemlékezése így jellemezte: „Hegedűsnének, régen nem tapasztalt, különös vonzerejök támadt szinházunkban, mi az egész közönségre, de különösen a férfivilágra ellenállhatlan hatást gyakorolt. Hegedűsné hatásának titka kedélygazdagságában, szerénységében s a legtűzrőlpattantabb menyecskék szerepeiben is kitünt szelid nőiségében állott. Emelé e hatást szerencsés külseje, az alak, a hang, az arcz, a fiatalság kellemei.” Bodenburg Lina színészi pályája tragikusan korai halála miatt mindössze öt évig tartott, örökébe később a híres Blaháné (Blaha Lujza) lépett.

Korai halálát megfázás okozta. 1859. szeptember 11-én még játszott a Csíkósban, hazafelé menet meghűlt a kellemetlen, esős időben. Szeptember 19-én, pedig már elvitte a hirtelen jött betegség. Kisfia és férje egy éven belül követték a halálba. Jókai Mór két írásban  Egy család drámája és A népszínmű , is megörökítette a kedvelt színésznő és családja betegségének, valamint halálának történetét. A Hölgyfutár c. lap Hegedűsné ravatalánál címmel közölt verset. A Nefelejtsben halottak napján Szabados János költő versével emlékeztek a közönség kedvencére. Vadnay Károly, a Fővárosi Lapok szerkesztője Száraz mályva címmel írta meg Hegedűsné életének egy kis miskolci epizódját. Zimay László zeneszerző, pedig Hegedűsné emléke címmel szerzett zenét.

Halála első évfordulóján felavatták a síremlékét a Kerepesi temető 9.sz. parcellájában, melyet Gerenday Antal tervezett. Ez az emlékmű sajnos már nem áll, helyette a XX. század első felében a Hegedűs családnak egy másikat, egy szerényebbet emeltek. Ez a borostyánnal sűrűn befutott obeliszk ma is áll.

Balla Mária
(2006. II.szám Nyár)
Nyomtathat verzi

Korbbi cikkek:

Néhány régi cikk
·Téli sakkhírek
(2018. IV.szám Tél)
·Ősz az oviban
(2017. III.szám Ősz)
·Rendhagyó technikaóra
(2016. IV.szám Tél)
·A „mi Bajnokunk”
(2014. I.szám Tavasz)
·Beszámoló Gyuláról
(2013. III.szám Ősz)
·Bajnok Eszter ezüstérmes Ankarában!
(2011. II.szám Nyár)
·Sipos László képviselőjelölt bemutatkozása
(2010. III.szám Ősz)
·Rendelet a térítési díj és tandíj fizetés szabályairól
(2008. III.szám Ősz)
·Élmények a fonyódligeti táborból
(2006. III.szám Ősz)
·Magas a vérnyomásom…
(2005. I.szám Tavasz)




PHP-Nuke alapú weboldal

Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások, cikkek szerzőik tulajdonai.
Tartalomkezel? rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkszts: 0.05 msodperc